Öntözéssel jobb a termés, de több a kiadás

„Valamelyest mégis segített a helyzeten a meglévő két öntözőberendezés használata, ugyanis amíg az öntözés nélküli parcellák átlaga 7 és 17 tonna között mozgott hektáronként, addig az öntözött területeken az átlag 25–26 tonnára rúgott” – tudtuk meg Keresztes Venceltől, a Burgabotek Mezőgazdasági Társulás igazgatójától. Ugyanakkor az öntözéssel jelentős többletköltségek keletkeztek. Idén már fizetni kellett a Fiság patak vizének használatáért az Olt Vízügyi Igazgatóságnak, ugyanakkor a pumpák motorinával működnek, ami nem olcsó mulatság – fűzte hozzá a szakember. Elmondta: a két öntözőberendezéssel naponta négy hektárt tudtak öntözni, hektáronként pedig 250–300 köbméter vizet locsoltak ki. A parcellák öntözését csak 10–12 naponként tudták újrakezdeni, így a meglévő felszereléssel a pityókára nem lehetett megfelelő vízmennyiséget juttatni, több öntözőberendezésre lett volna szükség. Normális esetben 5–6 nap alatt kellett volna az öntözést újrakezdeni, és négyzetméterenként legalább 250–300 liter vizet locsolni ahhoz, hogy meglegyen a 30 tonna átlagos termés. Mint megtudtuk, a társulásnak körülbelül 10 éve van öntözőberendezése, amit nem ilyen rendkívüli aszályos időkre vettek, hanem hogy átlagos esztendőkben a hiányzó csapadékot pótolják. Az idén már június végén megkezdték az öntözést, és augusztus végén szedték össze a berendezést.  

A 120 hektáron termesztett burgonya betakarítását szeptember elsején kezdték, és körülbelül egy hónapot vesz igénybe. Majd tizenöt féle pityókát termesztenek, minden vidéknek megvan a megfelelő fajtája, ugyanakkor a piaci igényekhez is igazodnak. Tavaly például a piros színű Amorosa fajta volt a legkeresettebb – magyarázza Keresztes Vencel. Hozzáfűzte: az aszály miatt akár a pityókatermés felét is takarmányozásra tudják csak felhasználni. „A szárazság okozta kár több nagyobb mezőgazdasági céget is veszélyeztet. Egyelőre nincs kilátásban állami támogatás, és sajnos a biztosítók aszálykárra nem fizetnek, talán csak a kisebb gazdák kapnak 100 lejt hektáronként” – sorolja a gondokat az igazgató. Ennek ellenére úgy véli, hogy a pityóka ára nem fog jelentősen emelkedni, ami annak tudható be, hogy országos szinten jóval nagyobb területen termelnek krumplit, mint amekkorán kellene. Ráadásul az import is áramlik az országba, és a lakosság sem fogyaszt már annyi burgonyát, mint eddig. Körülbelül a 0,70–0,80 lejes ár fog kialakulni kilónként – véli Keresztes. A tavaly sem volt és az idén sem lesz profit a burgonyán – nyomatékosította.

A pityókával ellentétben a gabonatermesztésben van profit. A társulás 150 hektáron termeszt búzát. A hektáronkénti átlag 5–6 ezer kiló szokott lenni, viszont a szárazság miatt az idén ez 80 százalékra esett vissza. Folyó évben már augusztus elején sikerült learatni a búzát – mondta Keresztes. Megjegyezte, a cukorrépát majd október közepén fogják betakarítani, és úgy néz ki, hogy elég jól bírta a szárazságot, így átlagban 35 tonna ki fog jönni hektáronként, és ez az ipari növény is hozhat profitot.