Oknyomozó tudomány a székelyföldi agráriumban

Az oknyomozó tudomány a székelyföldi agráriumban címmel szervezett konferenciát a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) Agrártudományi Szakbizottsága a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán pénteken. Az eseményen elsőként a budapesti Állattudományi Egyetem professzora, Seregi János tartott előadást Gróf Festetics Imre genetikus életéről, munkásságáról és emlékének őrzéséről. Azt követően Sólyom Gizella, a Hargita megyei szaporodásbiológiai és állatnemesítő hivatal nyugalmazott vezetőjének előadása következett volna, de a szakember egészségügyi okok miatt nem tudott megjelenni az eseményen.

A folytatásban a házigazda Tiboldi István, a KAB Agrártudományi Szakbizottságának elnöke a genetikai módosításokról, az USA-EU közti szabadkereskedelmi tárgyalásokról tájékoztatta az összegyűlteket. Először azt vezette fel, hogy Székelyföld megmaradásának záloga a vidékfejlesztés, ezen belül pedig a szarvasmarhatartás. Az agrárium helyzetét nehezítő, több esetben a válság szélére kényszerítő tényezők közül többek között megemlítette a gazdasági válság utórezgéseit, a klímaváltozást, az orosz embargót, a tejkvóta felszámolását, a BREXIT-et, az új betegségeket és a szabadkereskedelmi tárgyalásokat az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok, illetve az Unió és Kanada között. Majd rátért a genetikai módosítások vetületeire, az említett tárgyalások jelenlegi helyzetére és esetleges következményeire.

Ferenczy Ferenc Hargita megyei állatorvos a – 11 ezer éve megjelent – tejágazat történeti fejlődésébe engedett betekintést bemutatója révén. Kiemelte, a modern tejágazat nem tarthatna itt, ha a különböző tudományágak és műszaki eszközök nem fejlődtek volna ilyen ütemben. A bemutatott, tejtermelésben elöl járó európai uniós országok elmúlt tízéves termelési adataiból pedig megtudtuk, hogy míg egyes országokban, mint például Németországban, folyamatosan növekedett a tejtermelés, addig sok esetben, mint például Romániában, stagnált, Magyarországon pedig jelentős volt a csökkenés az évek során.

A következőkben a növényi növekedést serkentő talajbaktériumok utáni kutatás részleteiről hallhattak a jelenlévők Mara Gyöngyvér egyetemi docenstől. A tartalmas program keretében további agrárszakemberek tartottak előadást a savós sörről, a növényvédő szerekről, a modern agrártechnológiák elsajátításáról, tudásalapú diverzifikációról (kockázatmegosztásról) és a hegyi kaszálók biodiverzitásáról is.