Nincs akadály: a csíki dohányosok a hidegben is elszívják napi adagjukat

A bukaresti Mercury Research piackutató intézet tavaly októberben végzett felmérésének eredményeit ezen a héten hozták nyilvánosságra: a lakosság 85 százaléka támogatja a dohányzás csökkentésére irányuló intézkedéseket, továbbá 80 százalékuk egyetért a törvénnyel is. A reprezentatív mintához ezer, 18 év feletti személyt kérdeztek meg, ebből 608 városi, 392 személy vidéki környezetből származik.

A felmérésből kiderült, hogy a romániai cigarettázók autóik helyett inkább lakásaikat védik meg a cigarettafüsttől: a megkérdezettek háromnegyede nem dohányzik otthon, illetve 54 százalékuk nem cigarettázik az autójában. A megkérdezettek csupán 30 százaléka támogatja a cigarettát népszerűsítő reklámokat. A dohányzásellenes kezdeményezéseket nagyobb mértékben (91%) támogatják a nem cigarettázók, de a dohányzók 73 százaléka is egyetért velük. A felmérés szerint a lakosság 62 százaléka egyetértene a dohánytermékek forgalmazásának megszüntetésével.

Nem sokkal a dohányzást a nyilvános, zárt helyeken betiltó jogszabály hatálybalépése után olyan módosítást kezdeményeztek, amely alapján a vendéglátóipari egységekben, szórakozóhelyeken, közintézményekben mégis ki lehetne jelölni dohányzásra alkalmas területet, de ezeket a képviselőház különbizottságai eddig minden esetben visszautasították.

Az egészségügyi minisztérium decemberben azzal érvelt a törvény módosítása ellen, hogy érvénybe lépése óta országos szinten jelentősen visszaesett a dohányzással közvetlenül összefüggésbe hozható megbetegedések száma. A szaktárca által idézett, március és augusztus között készített felmérés több, az aktív és passzív dohányzás okozta betegségre is kitér, a tanulmány készítői pedig arról számolnak be, hogy 2015 azonos időszakához képest jóval kevesebb felnőttet és gyermeket utaltak be a cigarettázáshoz köthető tünetekkel a kórházakba.

A csökkenés az agyvérzés vonatkozásában a leglátványosabb, a statisztika szerint 11,5 százalékkal esett vissza az emiatt beutalt páciensek aránya.

Dr. Kurkó Csilla tüdőgyógyász szakorvos szerint azonban Csíkszeredában nem érezhető látványos fejlődés. „Nagyon változó, hogy melyik szervezet milyen mennyiségű dohánytól betegszik meg. A törvényt a tüdőgyógyász társaság a kardiológiai társasággal közreműködve tudta kivitelezni, és érződik, hogy a tüdő- és szív megbetegedések száma országos szinten csökkent, de mi ezt Csíkban ez idáig nem tapasztaltuk. Aki dohányzik, az megkeresi a módját, hogy az adagját el tudja szívni. Az asztmások azonban nagyon értékelik, hogy a vendéglőkben nem füstölnek az orruk alá. Hosszú távon biztos eredményes lesz, hiszen sokat számít, hogy a fiatalok mit látnak, mibe szoknak bele” – emelte ki a doktornő.

Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere elmondta, bár nem végeztek erre vonatkozó kutatást, véleménye szerint sem változott a dohányzók száma, illetve a hozzáállásuk sem a témához.

Az általunk megkérdezett csíkszeredai vendéglátóipari egységek vezetői kivétel nélkül állították: vállalkozói szempontból kedvezőtlen és költséges intézkedésnek mondható a törvény alkalmazása. Elmondásuk szerint meglátszik a különbség a bevételben és a kiadásokban is, ugyanis a fűtött teraszok kialakítása rengeteg pénzbe került, azonban elengedhetetlen feltétele volt a fogyasztók megtartásának.

A csíkszeredai dohányosok véleménye megoszlik a téma kapcsán: egy csoport fiatal az egyik fűtött teraszon érdeklődésünkre azt mondta, nagyon jó ötletnek tartják a törvény bevezetését, és értékelik a kialakított teraszokat is. Hozzátették, amióta életbe lépett az intézkedés, érezhetően kevesebbet dohányoznak.