Nem prioritás az egyesületi csarnok

„Lesz a következő időszakban egy közgyűlésünk, azon fog eldőlni, létesítünk-e egyesületi csarnokot” – jelentette ki az egyesületi vezető. Elmondása szerint egyrészt megfelelő helyet kell keresni a létesítménynek, másrészt a tejpiac ennek hiányában még nem szűnik meg, továbbra is el fogják szállítani a tejet a faluból. Szép kifejtette, előfordulhat, hogy ha az egyesülettel köt szerződést a felvásárló, akkor jobb árat lehet majd kialkudni, ám ez még nem garancia arra, hogy a gazda jobban is jár. „Egy tejcsarnok legalább két alkalmazottat kell foglalkoztasson, ezeket a személyeket fizetni kell, akárcsak a létesítmény fenntartását. Ezeket az összegeket, egyesületi csarnok esetében, a tejpénzből kellene biztosítani” – említette az elnök.

Hozzátette, más községekben a közbirtokosságok jelentősen kivették a részüket az ilyen beruházásokból, több esetben a fenntartási költségeket is felvállalták. „Számítást kell végezni, hogyan éri meg jobban, illetve hogy a mi esetünkben milyen költségeket tud esetleg finanszírozni a közbirtokosság. Erre is sor fog kerülni a következő időszakban. Sok a mellébeszélés ebben a témában, sokan nem látnak tisztán ebben a kérdésben” – szögezte le az illetékes. Kiemelte, jelenleg Csíkszentsimonban három csarnokot működtet a feldolgozó, így mindenki könnyedén le tudja adni az általa termelt tejet. A szarvasmarhatartó egyesület vezetőjétől megtudtuk, tavaly több mint 130 ezer lejt fordítottak több mint tíz kilométer mezei út felújítására, jelentősen megkönnyítve a gazdák számára a kaszálók és termőföldek megközelítését.

Marad minden a régiben

„Téves az a megközelítés, amely néhány napi-, illetve havilapban megjelent. Az új törvény ugyanis nem szünteti meg a feldolgozói csarnokokat” – hangsúlyozta érdeklődésünkre Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor. Az egykori mezőgazdasági államtitkár kifejtette, a tavaly novemberben megjelent, a tejpiac szigorítására vonatkozó jogszabály (2013/297-es törvény) egyértelműen rendelkezik: a feldolgozó március végétől kizárólag szerződés alapján vásárolhatja fel a tejet. Ezt megteheti úgy, hogy saját tulajdonában van a hűtőtank, illetve egyesületen, szövetkezeteken keresztül, vagy egyenesen a termelőtől, ha az megfelelő napi hozammal rendelkezik. „A jogszabály arra kényszeríti a feldolgozókat, hogy külön nyilvántartást vezessenek a beszállítókról. Lesz egy országos nyilvántartás is, ahová elvileg bekerülnek az adatok” – részletezte a politikus. Tánczos kiemelte, a kistermelőknek mindenképpen az lenne a jó, ha szervezett formában, közösen tárgyalnának a felvásárlókkal, még akkor is, ha feldolgozói csarnokba viszik a tejet. „Több száz literes mennyiség esetében jobb az alkupozíció, mintha például tíz literről szólna az egyezség” – említette a szenátor.

A csíki községekben egyébként zömében két felvásárló tevékenykedik. Fábián Irmától, a székelyszentléleki Gordon Kft. munkatársától megtudtuk, számukra nem hoz újdonságot a március végétől érvénybe lépő jogszabály. „Mi kizárólag szerződés alapján, egyesületi csarnokokból és nagyobb termelőktől vásároljuk meg a nyersanyagot” – mondta az illetékes. Mint kiderült, négy felcsíki községből és az év elejétől Gyimesközéplokon működő új csarnokból szállítják el a tejet.

Kíváncsiak lettünk volna a sepsiszentgyörgyi székhelyű Covalact Rt. álláspontjára ebben a kérdésben, lapzártáig viszont nem kaptunk választ szóban feltett kérdéseinkre. Köztudott, hogy az említett feldolgozó több tejcsarnokot is működtet Csíkszéken. Arról is beszámoltunk korábban, hogy a híresztelések szerint a cég több begyűjtőpont adminisztrálásáról is lemondana idéntől a szarvasmarhatartó egyesületek javára.

Hűtőtank-pályázat: nem okult a szakminisztérium

Első látásra segíteni kívánt, ám valójában jóformán teljesíthetetlen feltételek elé állította a gazdaegyesületeket az a szakminisztérium által kiírt pályázati lehetőség, amelynek révén tejhűtő tartályokhoz lehetett volna hozzájutni. A kiírásra ugyanis csak olyan gazdaegyesületek jelentkezhettek, amelyeknek tagjai maximum öt tehenet tartanak. Emellett egyesületenként maximum ezer liter kapacitásig lehetett kérni a hűtőket.

Tánczos szerint a december végén zárult pályázat teljes kudarc volt, hiszen országos szinten a 3200 községből mindössze száz esetben jelezték, hogy élnének a lehetőséggel. „Ezzel el is lehetetlenedett a program. Sajnos a február elsejétől esedékes és elméletileg március közepéig tartó újabb kiírás sem hoz újdonságot” – osztotta meg a legújabb információkat Tánczos. Mint kifejtette, a szakminisztériumban csütörtökön jóváhagyott, ám még egyelőre nem nyilvános pályázati kiírás ezúttal is tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek miatt a múlt év végi pályázati szesszió teljes kudarcnak bizonyult.