Nem lesz semmi a sutai síugrósánc-komplexumból

Nem közösen, hanem külön-külön készíthetnek rendezési tervet a Suta erdő és jelenleg hiányzó tó, valamint ennek környéke fejlesztése érdekében a csíkszeredai és a csíkszentléleki polgármesteri hivatalok. Az egykor kedvelt kirándulóhely, ma elhanyagolt városszéli övezet számára a két település által évekkel ezelőtt létrehozott Suta Fejlesztési Egyesület segítségével próbálták korábban meghatározni a fejlődés irányát. Volt egy függőben levő kérdés is, hogy kihez tartozik a közel kilenc éve lecsapolt nagyobb tó és ennek közvetlen környezete. Tavaly ez tisztázódott, és a közösködésnek vége lett.

„A korábbi elképzelés, hogy Csíkszereda Szentlélekkel közösen készítse el az egész
övezet hasznosítási tervét, azóta annyit változott, hogy időközben Szentlélek tisztázta a területeit, és a területrendezést egymaguk indítják el – legalábbis ezt jelezték a főépítésznek” – vázolta a helyzetet Antal Attila. Csíkszereda alpolgármestere szerint a csíkszeredai részre nem készült el a tavaly említett ötlet- és látványterv. „Mindezt nagyban befolyásolná, hogy mi lesz a tó sorsa, amely a vízügy ügykezelésében van” – magyarázta. 

A jelenleg hiányzó nagy tó és közvetlen környéke közigazgatásilag Csíkszentlélekhez tartozik, a Czáka-domb a városé maradt – erősítette meg kérdésünkre Pál Péter. A megyeszékhellyel szomszédos község, Csíkszentlélek polgármestere (aki nemrég bejelentette lemondását) szerint szeretnék belefoglalni ez évi költségvetésükbe a rendezési terv költségeit. Még nem körvonalazódott, hogy mit tartalmazna a terv, de azon a részen mindenképp szabadidőközpont és szabadidős tevékenységekre alkalmas zöldövezet lesz – tudtuk meg.

Az elképzeléseket, ahogy a két elöljáró is említette, nagyban meghatározza a Suta-tó helyreállítása, amelynek vizét 2007-ben engedték le, akkori magyarázat szerint biztonsági okokból, mert az egykor közmunkával épült gáton szivárgásokat észleltek. A felújítás során elsősorban az árvízvédelmi szerepet is ellátó gát megemelése, a tómeder kikotrása, feltöltődésének megelőzése, illetve a túlfolyó, ürítő működéséhez szükséges műszaki megoldások elkészítése lenne a feladat, ha lenne pénz – erre évek óta hiába vár az Olt Vízügyi Igazgatóság Hargita megyei szakaszmérnöksége.

A turisztikai, szabadidős és sporttevékenységekre is alkalmasnak tartott övezet másik hiányzó része az először 2007-ben megígért sutai síugrósánc-komplexum, amelyet az OMV osztrák földgáz- és kőolajipari konszern és a Nemzetközi Síszövetség támogatásával reméltek megvalósítani. Ez az akkori elképzelések szerint öt sáncot tartalmazott volna, de nem épült meg, és mint kiderült, most már nem is fog. „Nincs lehetőség a síugrósáncok megépítésére, mert a síszövetség és az osztrák cég közti támogatási szerződést anyagi okok miatt felbontották” – közölte érdeklődésünkre Puiu Gaşpar, a  Román Sí- és Biatlon Szövetség főtitkára.