Fotó: Veres Nándor
Jövőre lesz négy évszázada annak, hogy napvilágot látott a kászoni oktatás első írásos emléke. Már a jeles évforduló jegyében kezdődött el a mostani tanév, gyerekek és oktatók lázasan készülnek a nagy ünnepre. Az örömet és büszkeséget azonban némileg beárnyékolta néhány iskolaépületre vonatkozó elmarasztaló népegészségügyi vizsgálati jelentés. Dicsőséges múlt, biztató, ám néha problémás jelen és reményteli jövő jellemzi a kászoni iskolák mindennapjait.
2013. október 17., 18:132013. október 17., 18:13
2013. október 17., 18:352013. október 17., 18:35
„Ebben a tanévben ünnepeljük a kászoni oktatás írásos említésének 400. évfordulóját, ami 1614-ből származik” – jegyezte meg András Ignác iskolaigazgató. Véleménye szerint a múltbéli kászoni oktatás eredményesnek mondható, hiszen olyan emberek kerültek ki az iskolapadokból, akik később oktatásszervező tevékenységük nyomán váltak ismertté. Ilyen például Lukács Mihály, aki végül kozmási plébánoskénként hagyta vagyonát a tanulni vágyó ifjúságra. Az igazgató Szilveszter Ferencnek a nevét is megemlítette, aki szintén Kászonújfaluban tanulta a betűvetést, és akit iskolalapítóként tartanak számon Kézdivásárhelyen. Hasonlóképpen iskolalapítóként tevékenykedett Veress János vagy éppen Veress Zsigmond, utóbbit a gyergyóalfalvi oktatás megalapozójának tartják. „Tehát bátran elmondhatjuk, van múltja a kászoni oktatásnak” – mondta az igazgató.
A problémák ellenére biztató a jelen
„A kászoni oktatás jelene is biztató, ugyanis gyerekeink sikeresen tanulnak tovább nyolcadik osztály után. A sikeresen érettségizők aránya is nagyon jó, megyei átlag felett van. Az sem mellékes, hogy többen neves hazai egyetemeken folytatják tanulmányaikat” – sorolta András. Hozzátette, diáklétszám szempontjából is jó helyzetben van Kászon, ugyanis az oktatásban részt vevő gyerekek száma az utóbbi öt évben 428-ról 474-re nőtt. „Kászonfeltízen például új óvodai csoportot kellett beindítsunk, tehát van utánpótlás. A helyzet egy kicsit kritikusabb Kászonújfaluban, mert ott eléggé lecsökkent a diáklétszám. De ha azt nézzük, hogy az előkészítő osztályba tavaly már 14-en iratkoztak be, úgy néz ki, hogy ott is kifelé lábalunk a hullámvölgyből.”
Az intézményvezető szerint Jakabfalván is egy ilyen hullámvölgy után van az oktatás, hiszen ott a változás előtti években alig öt gyerekkel működött az 1-4. osztály, mostanra ez a szám már eléri a huszonötöt. „Kászonra korábban is jellemző volt, bárhol is dolgoztak az itt születettek, az ott szerzett pénzt hazahozták, és itt fektették be. Részben ma is ugyanez a tendencia. A fiatalok közül sokan külföldön dolgoznak, de itthon is fenntartják a családi fészket, és egy részük haza is jön egy idő után. Talán ennek is köszönhető a diáklétszám emelkedése” – véli az igazgató.
Főleg a kisebb iskolákkal van gond
A kászoni iskolához jelenleg kilenc alegység tartozik, ezek igencsak szétszórtan helyezkednek el a mintegy 320 négyzetkilométeres összterületű medencében. „A fejkvóta bevezetése után nehezebb fenntartani az összes alintézményt. Főleg a kisebb iskolákkal vannak gondjaink, amint az egészségügyi szervek legutóbbi jelentéséből is kiderül, amelyben néhány épület állapotát kifogásolták” – magyarázta az igazgató. Kiemelte, több mint egy évtizede már, hogy a község polgármesterével közösen ütemtervet készítettek az iskolák felújítására. Ennek eddigi megvalósításában nagy szerepe volt többek között a helyi polgármester hivatalon kívül a megyei önkormányzatnak, illetve a svájci Puplinge testvértelepülésnek. Elsőként a kászonaltízi tanintézményt öltöztették új köntösbe, ezt a munkálatot 2003-ban fejezték be. Ezt követte az újfalvi épület felújítása, amit 2008-ra sikerült átadni. „Közben 2004-ben két iskolaépületünket is visszakapta a katolikus egyház. Az akkori plébánossal sajnos nem tudtunk egyezségre jutni, hogy a feltízi iskola felújítását is elkezdhessük” – emlékezett vissza Andás Ignác, majd gyorsan hozzátette, a munkálatról soha nem mondtak le, később aztán mégiscsak elkészült a kivitelezéshez szükséges dokumentáció. „Talán érdemes itt megjegyezni, hogy egy vízügyi engedély ki nem bocsátása miatt vesztettük el a svájci támogatást. A megvalósításhoz körülbelül 1,5 millió lejre lenne szükségünk.” Időközben kormánypénzből egy új iskola építését is elkezdték Feltízen, ám 2008-ban ez a beruházás leállt. Ebben az esetben még 278 ezer lejt kellene kifizetni az építőnek.
„Utóbbit könnyebben be lehetne fejezni, viszont a régi épületre is szükség van, mert ezen a falurészen nő a legjobban a diáklétszám” – jelentette ki az igazgató. Ugyancsak nehéz helyzetben van a jakabfalvi iskola, melynek felújítására szintén elkészült a dokumentáció. A munkálatot elkezdték, jelenleg a tetőszerkezeten dolgoznak, következik a belső vízvezetékrendszer és illemhelyiségek kialakítása. „Egy több mint százéves épületről van szó, a felújítás összköltsége 515 ezer lej. Erre a megyei önkormányzat által meghirdetett kaláka program keretében pályáztunk 86 ezer lej értékben. Ehhez hozzájön a helyi önkormányzat által biztosított 58 ezer lej és a saját forrásainkból elkülönített 14 ezer lej. Az volna az igazi, ha a négyszázadik évfordulós ünnepségek alkalmából fel tudnánk avatni a felújított jakabfalvi épületünket. A doboji román tannyelvű iskolában is szükséges a teljes felújítás, ott az ortodox egyház ígért segítséget” – mondta el András.
Négyszáz esztendős oktatás
Mint az iskolaigazgatótól megtudtuk, többnapos rendezvénnyel készülnek az évfordulóra, amit jövő májusban tartanának meg. „Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a négyszázadik kászoni tanévet én nyithattam meg igazgatóként. Ilyen kerek évfordulókon az ember mindig visszatekint, főleg amikor ilyen szép a múlt, mint a Kászonok esetében. Ugyanakkor terveket, célokat próbál megfogalmazni a jövőre nézve. Ezekben a pillanatokban Márton Áron szavai jutnak eszembe: kevesen maradtunk, de még mindig elegen ahhoz, hogy bízzunk a jövőben. Úgy érzem, a jövőbe vetett bizalom az egyik legfontosabb” – zárta a beszélgetést a kászoni iskolaigazgató.
szóljon hozzá!