MúzeumCafé-díjat vehetett át Gyarmati Zsolt

„Gyarmati Zsoltot 2003-ban nevezték ki a CSSZM élére – és az azóta eltelt időben ugyancsak alaposan megváltoztatta az 1930-ban alapított, 1970 óta az 1623 és 1634 között épített Mikó-várban működő intézményt” – emelte ki a Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője.

Megemlítette a „sztárkiállításokat”: a Munkácsy-képek Erdélyben 62 ezer, a Tatárjárás 36 ezer, a nagybányai művésztelepet ismertető tárlat 18 ezer érdeklődőt, az egyiptomi kiállítás 33 ezer, a magyar festészet kezdeteit bemutatótárlat 20 ezer, a Rejtélyek, sorsok, múmiák pedig 18 ezer látogatót vonzott. „Ezek mellett minden évben számos egyéb, ugyan kevesebb látogatót vonzó, kisebb jelentőségű, ám mégis egy intézmény és főleg az általa egyrészt képviselt, másrészt kiszolgált közösség életében fontos tárlat várta még az érdeklődőket” – húzta alá felolvasott laudációjában a főszerkesztő.

Hozzátette, egyéb, látogatókat vonzó tevékenységek is hozzájárultak az intézmény fejlődéséhez, mint szakkiadványok megjelentetése, múzeumpedagógiai foglalkozások bevezetése, de nem csak teljesen a szakmához kötődő rendezvények szervezése, hanem a könyvbemutatóktól kezdődően, a koncertekig, fesztiválokig, amelyeknek szerinte „ma már természetesen kell helyet kapniuk egy korszerű kiállítási-kulturális intézményben”.

Amint megjegyezte, egy nemrég végzett közvélemény-kutatás eredményei is igazolják, hogy az itteni emberek a múzeumot a magukénak érzik. Csíkszereda lakói ugyanis, amikor felkérték, hogy nevezzék meg azt az öt olyan legjobb dolgot, amiért leginkább érdemes a városban élni, többségük éppen a Mikó-várat jelölte elsőként.

Úgy vélte, hiába, hogy tavaly augusztusa óta látogató nem tette be a lábát a Mikó-várba, az elismerést egyfelől az előző év eredményeiért nyújtják, de a mostani felújítási tevékenységek szintén indokolják a kitüntetést: „Gyarmati Zsolt újra nagy fába vágta a fejszéjét: elkezdte előkészíteni a vár teljes megújításának programját, ha úgy tetszik, a múzeum «szoftverfejlesztése» után nekilátott «a hardver » megújításának is.”

Az utóbbi időben a magyar muzeológiának Erdélyben „vitathatatlanul a Csíki Székely Múzeum lett a zászlós hajója” – összegzett Martos Gábor.

Gyarmati Zsolt kifejtette, hogy nagyon örül ennek a díjnak, mivel a szakma adja, méghozzá politikai közbenjárás nélkül. Másfelől szerinte a sportolót, az írót mindig az egyéni teljesítménye alapján jutalmazzák, de egy ilyen díj más, mert ő úgy érzi, hogy a munkatársai, a múzeum közössége nélkül nem valósíthatta volna meg ezt a sikeres tevékenységet, így nekik is jár az elismerés. Továbbá megemlítette a szerencsés konstellációt, ami az események hátterében áll. A múzeumbarát helyi önkormányzatot emelte ki, valamint a helyi mecenatúrát, végül a kultúrapártoló sajtót. Azt is hangsúlyozta, hogy a kulturális és örökségvédelmi miniszter „nem csak, hogy magyar, hanem emellett csíki is”.

Ezekhez szerinte azt is hozzá kell tenni, hogy az intézményük egy jelentős és szép műemléképületben működik, még akkor is, ha a háromszáz éves épület olykor hátrányt jelent, például galériaként nehezebben működtethető.

Mindazonáltal, szerinte a Mikó-várat múzeummá alakító folyamat közepe táján járnak, és még rengeteg a tennivaló, és nem csak az épület felújítása szempontjából. Szerinte ugyanis a mai világban nem elegendő pusztán műtárgyakat és száraz tudományos adatok halmazát felsorakoztató kiállításokat rendezni, emellett szórakozási lehetőséget is kell biztosítani a múzeumban. Igaz, hogy sok eredmény elértek e tekintetben, de azt is figyelembe kell venni, hogy kulturális intézményként versenyben állnak más hasonló szerepkörű intézményekkel. Ez főképp akkor mérvadó, ha egy turista mindössze egy órát tartózkodhat a városban, és a rövid idő függvényében határozza meg célpontjait.

A MúzeumCafé-díjat odaítélő kuratórium tagjai:
A periodika főszerkesztőjén, Martos Gáboron kívül Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója; György Péter esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója; Rockenbauer Zoltán művészettörténész; Török László régész-egyiptológus, az MTA tagja; Hatházi Gábor régész-történész, a NEMKF főosztályvezetője; a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa részéről Cseri Miklós etnográfus; Mélyi József művészettörténész-műkritikus, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar tagozatának elnöke és Basics Beatrix művészettörténész, a folyóirat rovatszerkesztője, a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának főtanácsadója.