Metszésről, permetezésről, tévhitekről – szakértői szemmel

A Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztési programjának keretében szervezett metszőtanfolyam utolsó elméleti órája előtt kérdeztük az oktatót.

– Milyen tennivaló van kora tavasszal a gyümölcsösökben?

– Mivel az időjárás kedvező, már lehet metszéseket végezni a kertekben. A gyümölcsfák esetében arra kell figyelni, hogy az elöregedett ágrészeket úgy távolítsuk el, hogy kellő termő rész és kellő hajtás maradjon. A koronaalakításkor úgy szükséges metszeni, hogy minél több fény jusson be az ágak közé. Bevett szokás az is, hogy az egy éves, úgynevezett vízhajtásokat visszavágják két rügyes csonkra, én ezt semmiképp nem javaslom, azoknak a vesszőknek csak egyharmadát szükséges visszavágni, ennek következtében pedig azok is be fognak rakodni termőrésszel. A cserjék esetében ifjítást kell végezni, ez az öreg ágak teljes kimetszését jelenti lehetőleg csonk meghagyása nélkül, mert abba bele tud állni a taplógomba, és károsíthatja a növényt.

Bevett szokás Csíkban a fák tavaszi meszelése is, el kell azonban szomorítanom az olvasókat, mivel azt ősszel kellett volna elvégezni. De ha tavasszal végzik a meszelést, az lehet egy sebkezelési eljárás is: amennyiben sérülés van a kérgen, a mezei zsurlóból készült teával felkevert meszet kell feljuttatni a fára. Tavaszi tennivaló emellett a fák tápanyag-utánpótlása is: itt arra érdemes figyelni, hogy trágyázni nem a fák tövét kell, hanem a korona szélességében, mivel ott vannak a felszívó gyökerek.

– Egyéb, kertészkedéssel kapcsolatos tévhiteket sorolna?

– Nagyon sok tévhit van, a képzésen hallottam például olyant, hogy a meggy- és szilvafákat nem kell egészen termőre fordulásig metszeni, vagy egyáltalán nem is kell – ez nem így van, szükséges azokat is visszavágni. Sokan úgy tudják, hogy ültetés után nem ajánlott koronaalakítást végezni, habár az lenne a normális, hogy miután elültették a fát, belenyesnek. A talajtól általában 80 centiméternél szokott indulni a korona, így a 80 centiméter fölött meghagyunk 5-6 rügyet és ott visszavágjuk. Ez egy drasztikus, 90 centiméternél történő visszavágás, amit az ember sajnálhat megtenni, ha egy 2 méteres csemetét vásárolt meg, de szükséges, ha nem akarja majd létrára állva szedni a gyümölcsöt.

– Mikor lehet hozzáfogni a kerti teendőkhöz?

– A metszések általában mínusz 5 Celsius-fok felett végzendők. Ha negatív értéket mutat a hőmérő, javasolt a kesztyűben való metszés, hogy ne alakuljon ki a kéz melege miatt egy sokkhatás a növényben. Illetve figyelembe szoktuk venni a kertészeti holdnaptárt, hiszen ahogyan a Hold hatással van a víz árapály-tevékenységére, úgy hatással van a növény nedvkeringésére is. Emiatt általában a metszést holdfogytára végezzük.

– Mire kell figyelni egy elöregedett fa metszésekor?

– Vannak olyan öreg fák, amelyeknek láncfűrész szükségeltetik a metszésükhöz, drasztikusan kell belevágni a koronába. Ha eltávolítunk egy vastagabb ágrészt, azt szükséges kezelni méhviasszal, marhafaggyúval vagy sebkezelővel. Törekedni kell ez esetben is arra, hogy minél több fény jusson a koronába, hogy lehetőleg ne legyen beárnyékolás.

– Permetezést mikor érdemes végezni?

– Azt végezhetünk tavasszal kétlépcsősen: először a kórokozók, majd a kártevők elleni védekezés szükséges. A kórokozók ellen bordói levet lehet használni, azzal le kell mosni a fát az áttelelő spóráktól, baktériumoktól – ezért is nevezik tél végi lemosó permetezésnek. Illetve a kártevők ellen különböző, vízben oldódó olajos lemosó permetezést alkalmazunk – a kereskedelemben beszerezhetők. A permetezéseket még rügyfakadás előtt kell elvégezni, a rügyek kipattanása után semmiképp sem szabad olajos tartalmú szerekkel permetezni.  

– A Caritas által indított képzésen miről tanulhatnak a résztvevők? Milyen az érdeklődés a metszőképzések iránt? 

– Tanultak a gyümölcsfák metszéséről, a díszfák gondozásáról különböző kézzelfogható praktikák által. Gyakorlati képzés ez, tehát terepen ki is próbálhatták a metszési technikákat, mint az ifjítást, koronaalakítást, illetve termőkori metszést. Hat éve foglalkozunk ilyen jellegű képzésekkel, érdekes tapasztalat, hogy egyre több az érdeklődő: mikor a képzéseket kezdtük, még csak 20 fős csoportokkal foglalkoztunk – ennyi emberrel jól is lehet dolgozni –, jelenleg itt 48-an vagyunk. Nagyon nagy az érdeklődés, ahogyan az életkori szórás is: a legfiatalabb diákom 17 éves volt, a legidősebb pedig 73 esztendős.

– Van-e  szükség az ehhez hasonló képzésekre Hargita megyében?

– Sajnálattal kell mondjam: igen. Régen még volt a falvakon egy-két személy, aki tudott oltani, metszeni. Sajnos, ez a tudás nem adódott át a fiatalabb generációknak – így hiányukban szükségesek a képzések. Nagyon sok helyre hívnak bennünket, párhuzamosan indulnak hasonló képzések Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Gyergyóremetén és Székelyudvarhelyen is.