Márton Áronról értekeznek Csíkszentdomokoson

– Márton Áronról is szól az augusztusi Székelyföld, hagyatékának kutatói újabb fontos aspektusokat tártak fel példás életéről. Gondolom, a domokosi konferenciának is az a célja, hogy további részleteket tudjunk meg e nagyszerű életpályából...

– Igen, a konferencia célja, egybehangzóan a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum egyik feladatával, hogy szorgalmazza a Márton Áron püspök alakjához kapcsolódó történeti kutatást, a Márton Áronnal foglalkozó szakemberek együttműködését, és a nagyközönséggel is megismertesse a jelenkori egyháztörténeti kutatás idevágó eredményeit. Márton Áron életének, egyházfői és közvélemény-formáló szerepének megismerése ugyanakkor nemcsak a jelenkori Erdély történelmének részletes megismerése szempontjából fontos, de a szentté avatási eljárás szempontjából is. Erre utal dr. Jakubinyi György érsek is a konferencia résztvevőihez címzett köszöntőjében: „Minél jobban megismerjük Isten Szolgája Márton Áron püspök erkölcsi, szellemi és nemzeti nagyságát, annál inkább előmozdítjuk boldoggá avatását is, amelyért minden erdélyi katolikus plébánián a szentmisék végén imádkoznak.”

– Csíkszentdomokoson néhány éve Márton Áron Múzeum működik, mennyire ivódott be a köztudatba az intézmény léte? Érkeznek-e látogatók Csíkszentdomokosra csak a múzeum kedvéért?

– 2010-ben nyílt meg a Márton Áron Múzeum Domokoson. Sándor Edit községi könyvtáros, múzeumi tárlatvezető beszámolójából tudom, hogy a közel háromezer látogató zöme célirányosan keresi a múzeumot: hittan-, ministráns-, nyugdíjas- és diákcsoportokat, hagyományőrző csoportokat, a történelem iránt érdeklődő baráti társaságokat a múzeum híre vonz nagy számban Domokosra. Emellett sokan összekapcsolják egyéb szentdomokosi programjaikat (családi látogatások, pünkösdi zarándoklat, lelkigyakorlat a Szent Margit Rendházban) a múzeum meglátogatásával.

– Úgy értesültem, hogy a püspök életéről a konferencia során előkerülő újabb adalékokat is fel fogják itt használni. Melyek a múzeum további tervei?

– A konferencia során előkerülő adalékokat, illetve a múzeum hírére szerencsére folyamatosan érkező, Márton Áron püspök hagyatékából származó tárgyakat szeretnénk beépíteni a kiállításba. Ehhez a jövőben szükséges bővíteni a kiállítóhelyet, és amennyiben ez sikerül, az állandó kiállítás mellett egy időszakos kiállítási teret is létrehoznánk, melyben Márton Áron életének egy-egy korszakát, tevékenységének egy-egy szeletét lehetne váltakoztatva bemutatni. Ez a következő évek feladata.

– A kétnapos értekezletre tucatnál több fontos egyházi személyiség, teológus, történész, levéltáros érkezik. Kérem, emeljen ki néhány fontosabb előadást. (A részletes programot, illetve az előadók teljes listáját megtalálják itt).

– Nehéz a tizenhét előadó közül egyet-kettőt kiemelni, mivel mindegyikük az egyháztörténet-kutatás elitjéhez tartozik. Jelenlétük Csíkszentdomokoson azt mutatja, hogy Márton Áron püspököt kiemelt tisztelet övezi szakmai, történészi körökben is. Hogy kérésüknek eleget tegyünk, mégis megemlítünk név szerint néhány előadót: Denisa Bodeanu történész a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács levéltárának kutatója. Magas színvonalon és mély empátiával végzett kutatói munkásságának fontos eleme a katolikus egyház kommunizmus alatti története a CNSAS-levéltár dokumentumai tükrében. Nemrégiben jelent meg román és magyar nyelven (a konferencián szintén előadó Novák Csaba Zoltánnal közösen szerkesztett) a Pálfi Géza katolikus pap életét a Szekuritáté iratainak tükrében feldolgozó kötete. (Az elnémult harang címmel jelent meg a csíkszeredai Pro-Print Kiadónál.) Denis Bodeanu most a Márton Áronra vonatkozó, több száz kötetre rúgó megfigyelési dossziékat dolgozza fel éppen (a konferencián szintén előadó Nagy Mihály Zoltán történésszel közösen), és ebben a témában tart előadást pénteken, augusztus 24-én. A konferencia céljával összefüggésben ugyancsak fontos, hogy előadást tart Msgr. dr. Kovács Gergely, Márton Áron szentté avatási perének posztulátora is. Bár a terjedelmi határok nem teszik lehetővé, hogy minden előadónkról elmondjuk, miért nélkülözhetetlen részvétele a Márton Áron-kutatásban, mégiscsak meg kell említenünk Stefano Bottoni történészt, aki a magyar nyelvterületen és az egyházi körökön kívül is sokat tesz azért, hogy Márton Áront ne csak mi, magyarok és katolikusok tiszteljük, de Európa más nyelvű és más vallású népei is.