Magyarból könnyű, matekből nehéz, románból hozzáférhető tételek

A magyar nyelv és irodalom vizsgával véget értek szerdán az országos felmérés próbavizsgái a nyolcadikosok számára. A diákok március hatodikáig kell várjanak, hogy megtudják az eredményeiket, amelyeket igény esetén a naplóba is beírnak.

A vizsgát a román nyelv és irodalom írásbelivel kezdték a nyolcadikos diákok. Szabó Éva, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola román szakos tanára úgy értékelte, a tételsor hozzáférhető volt, nem volt benne semmi különös, például túlságosan nehéz szavak vagy olyan feladatok, amelyekhez két jó megoldás is lehetne, ezért zavarba ejthette volna a diákokat. A szabad fogalmazás is elég nagy teret biztosított arra, hogy az eddig felhalmozott szókincsüket felhasználhassák a gyermekek – mondta a pedagógus. Úgy véli, aki figyelt az elmúlt években órán, és elvégezte a kiszabott feladatokat, az tudott dolgozni, pontokat szerezni ezen tétel alapján.

A próbavizsgán kapott tételsor nehéz volt – mondta Molnár Klára, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola matematika szakos tanára. Kifejtette, a tétel összességében nagy figyelmet és a feladatok megoldásában való jártasságot igényelt. A tételsor első két részében könnyebb feladatok voltak, itt lehetett pontokat gyűjteni, de itt is kértek olyant, amire oda kellett nagyon figyelni, a harmadik rész, a síkmértanos feladat pedig nehéz volt, előfordulhat, hogy ezt túlbonyolították, vagy nem vették észre a kellő dolgokat a diákok – sorolta a pedagógus. Azt mondta, semmi olyant nem kértek a tételben, amit ne tanultak volna, de voltak olyan feladatok még az első két részben is, amelyek kifoghattak a tanulókon, ha nem figyeltek kellően oda a kérdésre, a feladat követelményére.

Könnyű és szép tételt kaptak a nyolcadikosok magyarból a próbavizsgán – értékelte Bedő Aranka magyar szakos tanár, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola pedagógusa. Hozzátette, bár ennek örül, visszás érzései is vannak emiatt, ez a tételsor ugyanis nem biztosított a jó tanulóknak kiemelkedési lehetőséget. Túlságosan uniformizál, a jók nem tudnak kiugrani, és a közepes teljesítményű, de a felkészülésére túl sok gondot nem fordító gyermekek is jó jegyet fognak kapni – összegezte. Bedő Aranka kifejtette, egy országosan egységes tételnek ez a hátránya, hogy megfelelő kell legyen a tömbmagyarságban, de a szórványban élő gyermekek számára is, egy ilyen tétel révén viszont a vizsga nem éri el azt a célját, hogy kitűnjön, ki az ügyes, ki a közepes, és ki az, aki nem érti. Addig, amíg általános, egységes tétel lesz, ez a probléma fenn fog állni, ez is egy érv amellett, hogy meg kellene adni a középiskoláknak a lehetőséget, hogy felvételi vizsgát szervezhessenek kilencedik osztályba – mondta a pedagógus.

Mint ismeretes, a nyolcadik osztály végén megszervezett országos felmérés eredménye hozzájárul a diákok középiskolai felvételi jegyéhez.