Legnagyobb jutalom, hogy közölhetnek a Székelyföldben

Dr. Zsigmond Barna főkonzul a szervezők példás együttműködését méltatta, gratulált a diákoknak, megjegyezte, hogy főképp az anyanyelvápolást tartották szem előtt a pályázat kiírásakor, és számukra az a fontos, hogy a könyvutalványokkal olvasásra ösztönözzék a gyerekeket.
    
Alig másfél hónap állt a gyerekek rendelkezésére, mégis szép számban érkeztek be pályamunkák, gyakorlatilag Székelyföld minden részéről, a Kászonokból, Székelykeresztúrról, Udvarhelyről és – a legtöbb – Csíkszeredából. Örvendetes, hogy Brassóból is volt jelentkezés – nyilatkozta honlapunknak Lövétei Lázár László József Attila-díjas költő, a Székelyföld főszerkesztője.

Szerinte a népes részvétel annak is köszönhető, hogy a szerkesztőkollégái, akikből a pályázatot kiértékelő zsűri is alakult, igyekeztek a fontosabb székelyföldi magyar középiskolákban rendhagyó irodalomórát tartani. A személyes kapcsolatok által jobban sikerült megszólítani a diákokat, nagyobb hatást értek el, mint a felhívásokkal, plakátokkal, közleményekkel – véli Lövétei. A díjazott munkák alapján kijelenthető, hogy van szinte féltucatnyi diák, akik egészen nyugodtan választhatják akár a költői, akár a prózaírói, akár a tanulmányírói pályát – értékelt röviden a költő. Ez szerinte a nyelvhez való viszonyukban, a nyelvkezelésben mutatkozik meg. Hozzátette, természetesen témájukat tekintve az írások fiatalosabbak, mint egy középkorú alkotóé, másfelől ebben a korban  meghatározóak az olvasmányélmények.

„Nyilván, a tehetségeket alakítani lehet, nem tudom, hogy mindenképp ezt szükségszerű vagy sem, mindenesetre visszaemlékezve, pályakezdőként én is nagyon örültem a jó tanácsoknak. Gondolkozunk azon, hogy a díjazottakat meghívjuk az ősszel szervezendő szárhegyi írótáborba, egy kicsit szagoljanak bele egy ilyen írótalálkozó levegőjébe, ahol elismert írók fordulnak meg, barátkozzanak, találkozzanak más folyóiratok szerkesztőivel. Ez olyan lehetőség, amelyet mindenképp felajánlunk nekik. Emellett számítunk rájuk a Székelyföld folyóirat leendő munkatársaiként is” – vázolta fel a díjazottak lehetőségeit.

A legnagyobb segítséget a publikálás nyújtja. „Versben, prózában meg az esszétanulmány kategóriában is közölni fogjuk a legjobb írásokat. Nyilván, a pénzdíjak meg a könyvutalványok is nagyon fontosak, de az irodalmi publikáció mindennél többet ér, ezt saját tapasztalatból nyugodtan állíthatom. Nagyon várom már az olvasói visszajelzéseket, amelyek a pályamunkák közlése után bizonyára megjelennek” – összegzett Lövétei Lázár László.

Tíz diák kapott elismerést

Habár eredetileg a középiskolás tanulókat két korosztályban szándékoztak megmérettetni, végül is csak a különböző műfajokon belül versenyeztették őket. A vers kategóriában az első díjat megosztva Fülöp István és Komán Zsombor kapta. Prózában Pap Zsolt bizonyult a legtehetségesebbnek, a második díjat Hadnagy Pap Ferenc, a harmadik díjat megosztva Balázs Renáta és Rancz Mónika érdemelte ki. Az esszé-tanulmány kategóriában Kész Orsolya lett az első, őt Tóth Gödri Iringó követte, illetve harmadikként ismét Pap Zsolt írását jutalmazták. Az első díjasok személyenként 450 lejt és egy 400 lej értékű könyvutalványt, a második helyezettek 300 lejes honoráriumot, illetve 250 lej értékű könyvutalványt, a képletes dobogó harmadik fokára lépők pedig 200 lej készpénzt és 150 lej értékű utalványt kaptak. A készpénzt a folyóirat alapítványa, a levásárolható könyvutalványokat meg a főkonzulátus biztosította.  

Különdíjakat is osztottak: a Németh Géza Egyesület Bartók Zsuzsannát a választott vallásos témáért, Hargita Megye Tanfelügyelősége a pályázaton részt vevő, legifjabb rímfaragót, Tankó Áront bátorságáért és őszinteségéért, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa pedig Gyurka Csabát az anyanyelvápolást szorgalmazó tanulmányáért díjazta. A különdíjasok fejenként 200 lejt kaptak, továbbá a civil szervezet egy női táskával is jutalmazta kitüntetettjét, a főkonzulátus pedig könyvutalványt is adott díjazottjának.