Legeltetni, de hol és hogyan?

A gyepterületek ügykezelésére vonatkozó, 2014-ből származó 86-os törvény magába foglalja az említett területek használata, kezelése mellett azok mezőgazdasági forgalomból való kivételét, bizonyos esetekben tilt más célra való felhasználást, tehát sokkal nagyobb területet szabályoz mint maga a legeltetés – tudtuk meg Tánczos Barnától, amikor a legeltetéssel kapcsolatos jogszabályokról érdeklődtünk. Az RMDSZ-es szenátor hozzátette, a törvény mezőgazdasági használatot szabályozó része többek között kitér arra is, hogy hektáronként hány számosállattal kell lefödni az illető területet, hogy támogatható legyen, továbbá előírja, hogy milyen karbantartási munkálatokat köteles a tulajdonos elvégezni. A tavalyelőtt bekerült a törvénybe az a kötelezettség is, amely előírja a gyepterületek esetében – az erdős területekhez hasonlóan – a gyepgazdálkodási üzemterv elkészítését.

Üzemterv, illetve szabályzat

Ez a jogszabály legvitatottabb része, ugyanis annak ellenére, hogy Tánczos azt javasolta, az önkormányzatok fogadhassanak el a település teljes adminisztratív területére vonatkozó legeltetési szabályzatot, a törvény érvényes megfogalmazásába az került, hogy kötelesek elfogadni üzemtervet. Az üzemtervkészítés azonban tudományos munka, jelenleg kevés szakember van, aki ezeket elkészíthetné, így az önkormányzatok képtelenek voltak ennek a kötelezettségnek eleget tenni – emiatt pedig támogatásoktól eshettek volna el a helyi gazdák – ismertette az eddigi helyzetet a politikus. „Az én javaslatomra, amely március elején jelent meg törvény formájában (16-os számú idei törvény), a parlament külön választotta az üzemtervezést a legeltetési szabályzattól. A legeltetési szabályzat a törvény értelmében egy olyan önkormányzat által elfogadott szabályzó, amely tisztázza, hogy ki, hol, mikor, milyen állattal legeltethet a község teljes adminisztratív területén és mivel jár az előírtak be nem tartása” – részletezte Tánczos Barna.

Vállalni kell a behajtást

Jelenleg a törvényes háttér lehetőséget biztosít arra, hogy az összeállított szabályzókba szankciókat is bevezessen az önkormányzat. „Ezeket a bírságokat behajtani csak személyes konfliktusok árán lehet. Egyelőre ez a legnagyobb problémája a jogszabály betartatásának, hiszen az az önkormányzat, amelyik elfogad egy szabályzatot, annak jogában áll megróni a szabálysértőket, de ezt valakinek fel kell vállalnia. Ahol kerül pár olyan személy, aki vállalja a konfliktust, hogy rend legyen az illető községekben, ott sikerül, ahol nincs ilyen ember, ott nem lehet rendet teremteni” – mondta ki őszintén a szenátor. Azt is hangsúlyozta, hogy a rendezett legeltetéshez közösségi összefogásra is szükség van, hiszen egyetlen ember nem tud dönteni arról, hogy egy bizonyos területen lehet-e legeltetni, mivel más területeken áthaladva kell az állatok megközelítsék a legelőtesteket. Meglátása szerint akkor lehet rendet teremteni, ha az általános szabályokat mindenki elfogadja és betartja, ezért szükséges dűlőnként meghatározni, hogy ki hol, mikor legeltethet, illetve a bírságokat kiszabni és behajtani.