Közösségi térnek szánják az újonnan létrehozott csíkszentléleki könyvtárat

A polgármesteri hivatal hátsó udvarán található valamikori bikaistálló, majd asztalos műhely jó ideje elhanyagolva és lepusztulva állt, mígnem a Csíkszentlélekért Egyesület fel nem vetette az ötletet, hogy miért ne használhatnák közösségi célokra azt – avatott be György Béla, az egyesület alelnöke.

„Szentléleken én is új lakosnak számítok, 2001-ben vettem ott telket. Egy őshonos szentléleki barátommal, Ladó Elemérrel találtuk ki, hogy hozzunk létre egy egyesületet, amelyen keresztül több mindent lehetne megvalósítani, mert elég passzív volt a közösségi élet a faluban. Elemérrel és Molnár Csabával közösen létre is hoztuk az egyesületet, Csaba lett az elnök. Ennek keretében aztán próbáltunk bizonyos tevékenységeket szervezni. És ebből nőtte ki magát az ötlet, hogy a polgármesteri hivatal hátsó udvarán levő elhanyagolt épületet az egyesület bérelje ki, és fogjon neki a felújításának. Nekem két célom volt: hogy legyen egy sportpálya és egy könyvtár. Az első még kicsit akadozik, a könyvtár azonban megvalósult” – fogalmazott György. Elmondta, mind a polgármesteri hivatal, mind a közbirtokosságok támogatták az ötletet, a birtokosságok faanyaggal járultak hozzá az épület újratetőzéséhez. Az épület egyik felében irattár működik, a másik felében kapott helyet a könyvtár. Szponzorok segítségével és közmunkával fel is újították tehát, belül kifestették, polcokat szereltek fel.

A könyveket adomány útján szerezték be a kezdeményezők, a körülbelül háromezer kötet között vannak szépirodalmi kötetek, ifjúsági- és gyerekkönyvek, szórakoztató irodalom. Az alelnök rámutatott, nem csak könyvtárként fogják használni, különböző események színhelye is lesz, például gyerekfoglalkozásokat, filmvetítéseket is lehet tartani ott, valamint egy pingpongasztalt is felszereltek.

A könyvtár hétfőnként 17 és 19 óra között tart nyitva, ekkor lehet kölcsönözni könyveket vagy olvasni itt, mivel önkéntesek vállalták, hogy bejárnak ebben az időpontban fogadni az olvasókat. „Gondoltuk, hátha elindul egy elveszettnek látszott közösségi élet. A trend nem ez, hogy valakik könyvtárat nyitnak, de én nagyon hiszek a könyvekben. Szeretek haladni a technikával, de a könyvben azért hiszek. A könyv nem egy húszéves találmány, nem hiszem, hogy kiveszne. A nagy modernizáció mellett kellene tanítani a hagyományos dolgokat is. Mert mi van akkor, ha elveszik a vizet, a villanyt? Ha mindent elhanyagolunk, akkor mi lesz velünk? Természetes az evolúció, de legyen meg az alternatíva, hogy tudjunk túlélni. Ennek én híve vagyok” – osztotta meg velünk György.