Kötelező beállni a kártérítési segélyalapba

A segélyalap létrehozásával kapcsolatos tudnivalókat a 7határ.ro internetes portál foglalta össze. A leírtak szerint a Hivatalos Közlöny 377. és 497. számában jelent meg a kormány 2013/64-es számú sürgősségi kormányrendelete és az ennek gyakorlatba ültetését szabályozó 2013/570-es számú kormányhatározat, amely a segélyalapok (fonduri mutuale) létrehozásáról rendelkezik. Ezek célja az agrárgazdasági tevékenységekkel járó kockázatok kezelése, az esetleges gazdasági veszteségek enyhítése azok számára, akik hajlandók hozzájárulni a segélyalapok létrehozásához. Az állat- vagy növénybetegségek elterjedése vagy környezeti csapások okozta gazdasági veszteségeket a mezőgazdasági termelőknek fizetendő pénzbeni kompenzációk formájában hivatott enyhíteni.

Mit fednek a kifejezések?

A törvény által adott értelmezések szerint egyébként a segélyalap a tagsági viszonnyal rendelkező termelők biztosítása céljából az állam által létrehozott rendszer, amelynek keretében az állat- vagy növénybetegségek kitörése vagy a környezeti csapások okozta veszteségeket elszenvedő mezőgazdasági termelők kárpótlásban részesülhetnek. Gazdasági veszteségek címszó alatt a jogalkotók a piaci kínálat csökkentéséért hozott kivételes intézkedések miatt a mezőgazdasági termelő által viselt többletköltségeket vagy bármely jelentős termeléskiesést értik. A környezeti csapás kifejezés egyedi eseményhez kapcsolódó és behatárolt földrajzi kiterjedésű, egyszeri előfordulású szennyezés vagy környezetminőség-romlás. Ez a fogalom nem foglalja magában a nem egyedi eseményhez kapcsolódó általános környezeti kockázatokat, mint az éghajlatváltozás vagy a savas eső. Az állatbetegségek kifejezés alatt a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal által az interneten közzétett állatbetegségek listáján szereplő betegségeket lehet érteni, az ezek okozta károkért fizet kompenzációt a segélyalap.

A segélyalapok a pénzbeni kompenzációt közvetlenül a gazdasági veszteséget elszenvedő, tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelőknek fizetik ki. A pénzbeni kompenzációt az Európai Unió és az állami költségvetés hozzájárulásából, a tagság befizetéséből, vagy éppen az alapok által felvett hitelekből fedezik. A kezdő tőkeállományhoz közpénzből nem nyújtható hozzájárulás.

Hogyan jöhet létre az alap?

Az uniós tagállamok határozzák meg a segélyalapok létrehozásának és irányításának szabályait. Hogy egy segélyalap a Romániában való működéshez megkapja az akkreditálást, egy sor feltételnek kell megfelelnie. Például működése országos kell legyen, magába kell foglalja az agrártevékenység valamennyi üzemágát, tagjai az ország megművelhető területének legalább 30%-án gazdálkodnak, beleértve az UVM mértékegységben kifejezett összállatállományban való hasonló arányú részesedést.

A segélyalap működési szabályzatának egyébként tartalmaznia kell azokat a konkrét feltételeket, amelyek révén a gazdák kártérítésben részesülhetnek.

Büntetéssel kényszerítik a belépést

A segélyalapok létrehozásáról szóló törvény minden gazdát érintő rendelkezése, hogy azok, akik 2014. március 1-jéig nem iratkoznak be, mint hozzájárulást befizető tagok, az állami költségvetésből nekik járó bármilyen támogatásoknak csak a 20%-át kaphatják meg. Ez a megszorítás például csak a területalapú támogatás esetében 2014-ben azt jelenti, hogy az állami költségvetésből finanszírozott hektáronkénti hozzávetőlegesen 43 euró helyett csak 8,6 euró fognak kifizetni azoknak, akik nem lépnek be, mint tagok a segélyalapba. Azt, hogy mennyi lesz majd az alaphoz való hozzájárulás, egyelőre nem lehet tudni. Azt is számításba kell venni, hogy aki belép a segélyalapba, annak az állat- és növény-egészségügyi, valamint környezeti események által okozott kárát vagy annak legalább egy részét megtérítik.

Tánczos: hasznos lehet, de nem zsarolással

„Mindenképpen úgy gondolom, van értelme egy ilyen alap létrehozásának” – jelentette ki Tánczos Barna. Az RMDSZ csíkszéki szenátora elmondta, az utolsó pillanatig remélte, hogy a törvényalkotók kihagyják a gazdák büntetésre vonatkozó előírásokat. „Valóban hasznos dolog lehet, ám a zsarolás nem jó irányvonal. Inkább köteleznék például az állatok törzskönyvezését” – nyomatékosított a politikus. Az egykori mezőgazdasági államtitkár kifejtette, a mezőgazdasági biztosítások eddig piacgazdasági szempontok szerint működtek, ami nem feltétlenül volt a gazdák előnyére. „Ebből a szempontból egy ilyen alap jó alternatívát jelenthet akkor, ha jól működik. Hiszen jó, ha van honnan kártérítést kapni például természeti csapások esetén” – említette az illetékes. Hozzátette, félő azonban, hogy a rendszer hasonlóképpen fog működni, mint a vadkárok megtérítése esetében. „A vadkároknál is van biztosítási rendszer, de annyira központosított és túlbürokratizált, hogy nem működik” – fogalmazott Tánczos. Úgy vélte, ha ugyanolyan nehézkes lesz az eljárás, mint például a vadkárok kártérítési rendszerében, akkor az érintett gazda nem igazán fog utánajárni a dolgoknak, nem lesz kedve az ügyintézésre. „Jó volna, ha az alapot ügykezelők viszonyulása is olyan lenne, hogy az könnyítést jelentsen az érintettek számára. Jó lenne, ha a kártérítést is olyan könnyű lenne megkapni, mint amilyen könnyen elveszik a gazdák pénzét” – osztotta meg véleményét a szenátor. Szerinte hatékonyabb megoldás lenne például, ha a kártérítési alapokat helyi szinten a gazdasági egyesületek működtetnék.

Török: akár jó is lehet a gazdáknak

„Ötlet szintjén jónak mondható ez az elképzelés. Nyugaton jól működnek az ilyen rendszerek, Magyarországon is kiépülőben van. Reméljük, hogy a jogszabály gyakorlatba ültetése során nem térnek el az eredeti elképzelésektől” – említette Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint első látásra a kártérítési alap jobb megoldás kell legyen, mint a jelenleg létező biztosítási rendszer. Hiszen a kártérítések hatvanöt százalékát uniós és állami forrásokból biztosítanák, a többit meg a gazdák hozzájárulásaiból. Ugyanakkor egy ilyen alap, ha megfelelően működik, számos mezőgazdasággal foglalkozó céget menthet meg a csődtől egy-egy természeti csapásoktól sújtott esztendőben. Még jobb lenne viszont, ha a kártérítési alapokat ágazatonként csoportosítanák, így átláthatóbb lenne a rendszer és talán megbízhatóbb is.

„A kényszer viszont sosem jó, hiszen ha jól működik egy rendszer, akkor önként állnak be a gazdák, mert hasznukra válik” – nyomatékosított az igazgató. Véleménye szerint ez talán elkerülhető lett volna, ha az alulról való építkezést választotta volna a kormány, vagyis ha községi, vagy legalább megyei szinteken hozták volna létre ezeket az önsegélyező kártérítési alapokat, hiszen így sokkal nagyobb lenne az irányukba mutatott bizalom. „Látnunk kell azonban azt is, hogy ha nem vagyunk képesek önszerveződésre, félünk minden jellegű szövetkezéstől, akkor magától értetődő lesz, hogy fentről érkezik egy kis ráhatás” – magyarázta az illetékes. Török kiemelte, a polgármesteri hivatalokat még júliusban tájékoztatták az alapok létrejöttéről, így senkit sem érhetnek felkészületlenül a fejlemények. „Most az kellene történjen, hogy létrejön az országos kártérítési alap, amelynek le kell fektetnie saját működési szabályait. Amint ez megtörténik, többet fogunk tudni erről az egészről” – zárta a beszélgetést az elöljáró.