Konferencián a szakképzés jövőképe

A program célja megerősíteni a külhoni magyar közösségeket, általuk a magyar nemzetet, illetve segíteni a külhoni magyar fiatalokat, hogy felnőttként szülőföldjükön sikeresen boldoguljanak. Az előző évekhez hasonlóan a programot megszervező nemzetpolitikai államtitkárság partnere továbbra is a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) maradt, amely részéről Burus Siklodi Botond, a szervezet elnöke szólalt fel elsőként a konferencián.

„Célszerűnek látjuk egy olyan szakmai hálózat kialakítását, amely élni tud azokkal a szakmai és intézményi lehetőségekkel, amelyeket a szakképzés rendszere a Kárpát-medencei szakképzés szereplőinek felkínál” – közölte a hallgatósággal Burus. Az elnök szerint sikeres magyar szakképzést az iskola önmagában nem tud kialakítani, ehhez szükség van a gazdasági szereplők és az önkormányzatok szerepvállalására is, mivel közös társadalmi ügyről van szó.

Király András, a romániai nemzeti nevelés és tudományos kutatás nemzeti minisztérium kisebbségoktatásért felelős államtitkára beszédében kiemelte, hogy a 2014–15-ös tanévben 9968 magyar tagozatos nyolcadikos diák fejezte be az általános iskolát. Ezzel szemben a 2015–16-os tanévet a középiskolai, illetve szakiskolai oktatásban csak 8420 diák kezdte meg, így 1548 tanuló esett ki az oktatási hálózatból. „A közeljövőben ki kell küszöbölnünk, hogy ilyen nagy arányszámban veszítsünk diákokat. Ha jól dolgozunk, ötven év múlva is beszélhetünk magyar tannyelvű szakoktatásról” – hangsúlyozta.

Barabás János, a kolozsvári főkonzulátus vezetőkonzulja szerint fontos a magyar tannyelvű oktatás, mert ha egy kisgyerek magyar tagozatos osztályba vagy iskolába tanult, az iskolát elvégezve nagyobb esély van rá, hogy megfelelő szellemiséggel kilépve az intézmény ajtaján, szülőföldjén maradjon, és ott alapítson családot – fejtette ki Barabás. „A nemzet határa addig ér, ameddig az intézményei, szakmai szervezetei hatósugarai elérnek” – húzta alá beszédében Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Lukács Bence Ákos konzul.

Az elért eredményekről beszélt Hajnal Virág, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főreferense. „Idén 500 millió forint állt rendelkezésünkre. A legnagyobb összegeket tanműhelyek, tangazdaságok létrehozására, fejlesztésére, valamint az ösztöndíj programainkra fordítottunk. Az 500 millió forintból Erdély részére 120 millió támogatást biztosítottunk” – számolt be a főreferens.