Kis vágópontok: füstbe ment terv

„A beruházást kiviteleztem, ám a tapasztalatok azt mutatták, nincs szükség ilyen jellegű létesítményre Csíkban\" - fogalmazott Sebestyén Sándor. A csíkcsicsói gazda volt az egyetlen csíki vállalkozó, aki végül belevágott a projektbe és kisközösségi vágóhidat létesített, az engedélyeket múlt év elején kapta meg. A vállalkozó egyébként 12-13 évvel ezelőtt már működtetett vágóhidat, az annak helyt adó épületet újította fel az új követelmények szerint. Bevallása szerint a beruházás mintegy huszonötezer euróba került, ebben benne van az épület korszerűsítése, illetve a szükséges felszerelés beszerzése. „A probléma az volt, hogy az országban létező nagy vágóhidak minden igényt kielégítenek\" - magyarázta a Sebestyén, elmondván, megrendelők hiányában tavaly októbertől kénytelen volt felfüggeszteni ez irányú tevékenységét.

Milyenek kellene legyenek a kisközösségi vágóhidak?

Mint arról már többször beszámoltunk, a kis vágóhidak létesítését szabályozó törvény számos olyan előírást tartalmaz, amely részben megkönnyíti a beruházó életét. Például, ha a levágásra szánt állatok 50 kilométeres körzetből érkeznek, nem kell pihentető helyet kialakítani, nem szükséges létrehozni külön állatorvosi szobát, illetve megengedett az egy szobából álló öltöző. Mindezek mellett a működtetőknek kötelezettségeik is vannak. Ilyen például, hogy könnyen tisztítható felületet kell biztosítani a létesítményben, a szennyvizet nem szabad közvetlenül a csatornarendszerbe engedni, valamint szigorúan be kell tartani az állatjóléti feltételeket. Utóbbi azt jelenti, hogy levágás előtt el kell bódítani a jószágot.

A jogszabály többek között meghatározza azt az állatlétszámot is, amelyet egy hónap alatt le lehet vágni. Szarvasmarha esetében például ez húsz egyed, sertés, juh és kecske esetében viszont száz. A kettő kombinációjaként nem lehet meghaladni a 2,5 UVM-t naponta. A mértékegység meghatározásában minden állattípus bizonyos értékkel bír, ez 0,05 UVM és 1 UVM között váltakozik. Ezek mellett természetesen egy sor, a létesítmény elrendezésére vonatkozó, valamint higiéniai feltételnek is meg kell felelni.

Püsök László: nem mi akadályoztuk a folyamatot

„Úgy látszik egyszerűen nincs szükség ezekre a létesítményekre” – jelentette ki Püsök László. A Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivője elmondta, a hatóság nem akadályozta a kisközösségi vágóhidak létesítését, sőt, minden támogatást megadott ezek létesítéséhez. Az illetékes hozzátette, a törvény megjelenésekor számtalan érdeklődő volt, ám végül csak két ilyen létesítmény kezdte el működését Hargita megyében, egy Gyergyószentmiklóson, a másik Csíkcsicsóban, utóbbi viszont fel is függesztette tevékenységét. „Nagyon sok a felvásárló a piacon, a gazdák legtöbb esetben élve adják el jószágaikat. Így nincs szükségük kis vágóhídra” – értékelte a helyzetet Püsök.

Nem lesznek ideiglenes vágópontok?

A húsvéti ünnepek közeledtével kellett volna elkezdődjön az ideiglenes vágópontok létesítésének engedélyeztetési folyamata. Püsök arról tájékoztatott, hogy a bukaresti főhatóság rendelete szerint ebben az évben nem szabad ideiglenes vágópontokat létesíteni és engedélyezni. A megyei állat-egészségügyi hatóság szóvivője szerint élelmiszer-biztonsági szempontból jók voltak ezek a vágópontok, hiszen a levágott bárányokat szigorú vizsgálatoknak vetették alá, a szakemberek pedig végigkövethették a polcra kerülő termék útját.

„Attól, hogy nem lesznek ideiglenes vágópontok, még lesz bárány. Az is előfordulhat, hogy húsvétig még változtatnak az említett rendelkezésen” – vélte az illetékes, aki szerint az emberek nagy része eddig is faluról szerezte be a húsvétra szánt bárányhúst, sok esetben a pásztorral vágatva le az állatokat. Püsök kiemelte, a bárányhús piacon történő értékesítése inkább Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson divat, Udvarhelyszéken inkább a gazdaságokból szerzik be a kívánt húsmennyiséget az érdeklődők.

A kialakult helyzettel kapcsolatban annyit még megtudtunk, a megyei állat-egészségügyi hatóság átiratot küldött a prefektúrának és a megyei önkormányzatnak. Ebben a gyergyószentmiklósi, és a tevékenységét felfüggesztő csicsói kis vágóhidakat jelölték meg mint olyan létesítmények, amelyekben Hargita megye esetében hivatalosan elvégezhetőek a húsvéti bárányvágások. A megyében egyébként átlagban eddig 4-5 ideiglenes vágópont működött a húsvétot megelőző időszakban.