Fotó: Veres Nándor
Teljes kapacitással működik a csíkdánfalvi egyesületi tejcsarnok, ezért új hűtőtankot szerezne be a létesítményt működtető helyi szarvasmarhatartó egyesület. Az illetékesek szerint a községben egyre többen tartják fontosnak a gazdálkodást, így a tejtermelés is növekvő tendenciát mutatott az elmúlt időszakban.
2014. április 28., 18:092014. április 28., 18:09
2014. április 28., 18:222014. április 28., 18:22
„Van egy 2100 literes tankunk, és a mostani adatok szerint van olyan nap, hogy 2080 liter tej is összegyűl” – számolt be Zsók Jenő. A szarvasmarhatartó egyesület vezetője elmondta, könnyen megtörténhet a következő időszakban, hogy a gazdák még ennél is több tejet szeretnének leadni az egyesületi csarnokba, amely a többletet azonban már nem tudná elfogadni. „Jelenleg 60-80 közöttire tehető azon gazdák száma, akik leadják az általunk működtetett csarnokba a tejet. Az utóbbi időszak tapasztalatai azt mutatják, szükségünk volna még egy ezer literes tankra” – magyarázta Zsók.
Inkább pályázat által vásárolnának hűtőtankot
Az egyesületi vezető elmondta, a hűtőtank megvásárlása mintegy 20 ezer lejes beruházást jelentene. „Az egyesületnek van egy kis pénze, de nem szeretnénk mind elkölteni. Ezért reméljük, lehet majd a közeljövőben valahol pályázni erre a célra” – jelentette ki az elnök. Kiemelte, az általa vezetett egyesület nem tudott élni a kormány által tavaly meghirdetett hűtőtank-vásárlási pályázat lehetőségével, hiszen azt a legtöbb öttehenes gazdákat a soraiban tudó egyesületek vehették igénybe, Dánfalván viszont többen ennél nagyobb létszámú farmot működtetnek. Most viszont azt remélik, a megyei önkormányzat, az elmúlt évekhez hasonlóan, újra meghirdeti hasonló jellegű pályázatát.
Az egyik legjobban fizető csarnok
Mint azt Zsók Jenőtől megtudtuk, az egyesületi csarnokból elszállított tejért literenként 1,40 lejt ad a székelyszentléleki felvásárló. Ebből 7-8 százalék közötti összeget tartanak vissza a működtetésre, a többi a gazda zsebébe kerül. „Véleményem szerint nagyon elfogadható az ár, a környéken talán itt fizetnek a legjobban a tejért” – állapította meg az egyesületi elnök. Elmondása szerint a községben még két másik csarnok is van, azokat a csíkszeredai feldolgozó működteti. „Volt arról szó, hogy ezeket is átvegye az egyesületünk, ám végül semmi kézzelfogható nem történt. Egyébként is nehéz kérdés ez” – jelentette ki Zsók. Hozzátette, egy időben a törvényalkotók körében felmerült az az elképzelés, hogy a csarnokok kizárólag szakmai egyesületek tulajdonában vagy farmok mellett működhetnek, ám ez, a tapasztalatok szerint, egyelőre elméleti szinten maradt.
Növekvőben az állatlétszám a községben
Zsók Jenő hangsúlyozta, a községben évről évről egyre több az állat, meglátása szerint ez a tendencia az állatok után nyújtott támogatásoknak köszönhető. Egy romániai gazda egyébként jelenleg négy típusú támogatást igényelhet: a hegyvidéki hátrányos helyzetű, juh-, illetve szarvasmarha (beleértve a bivalyt, húsmarhát és fejőstehenet), valamint az állami szarvasmarha-, illetve juh és kecske utáni támogatásokat. Számítások szerint az a tenyésztő, aki ezek mindegyikére leteszi a kérést, kedvező elbírálások esetén, minden támogatásból egy egyedre folyósítandó összeget számolva, jóval több mint 600 euróban részesülhet.
szóljon hozzá!