Kifinomult módszerekkel verik át a gyanútlanokat

A csalók az átverések kiagyalásánál igyekeznek mindig egy lépéssel a bűnüldöző szervek előtt járni, és a legsajnálatosabb, hogy gyakran találnak is egy-egy jóhiszemű áldozatot, mondta el Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. „Ennek két oka is van. Egyik az, hogy áldozataik becserkészésekor körültekintően tájékozódnak, a másik pedig, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez maga az áldozat is – nagyon rossz szóval élve – bűnrészességet vállal” – fogalmazott. A szakember szerint a csalás egy olyan bűncselekmény, amelyet az áldozat közreműködése nélkül el sem lehet követni.

Az egyik Székelyudvarhelyen elkapott csaló idős hölgyeket szemelt ki, akiknek külföldön élő rokona volt. „Aránylag könnyű megtudni az ilyesmit, a szomszédok egy ártatlan beszélgetés közben gyanútlanul elfecsegik, hogy a tömbházban kinek él vagy dolgozik rokona nyugaton” – magyarázta a szóvivő. Az információt megtudva a csaló le is gyártotta az átverés módját: becsengetett az idős nőhöz, és azt állította, hogy csomagot kaptak a külföldi rokontól, de mielőtt felhozza azt, ki kell fizetni a szállítást vagy a vámot. Az említett csalót végül elkapták, mert az általa kiszemelt hölgynek eszébe jutott egy rendőrségi felhívás a az átverési módszerről, és miután odaadta a pénzt, azonnal felhívta az 112-es sürgősségi segélyhívó telefonszámot.

A csalók előszeretettel használják a modern kommunikációs eszközöket is: telefonon vagy interneten „értesítik” áldozataikat nem létező nyereményekről, amelyekért előre kérik az adót, átutalási díjat vagy kezelési költséget. „Miután az áldozat kifizette a kért pénzt, szinte lehetetlen az ilyen csaló nyomára bukkanni” – közölte a szóvivő. Olyan esetről is hallott a rendőrség, hogy börtönből telefonált a csaló, illegálisan bejuttatott telefonról.

Az internetes csalási módszereknek is bőséges a száma, ezek között elterjedt az is, amikor autóktól csúcstelefonokon át háztartási cikkekig mindenféle javakat kínálnak eladásra, ám ezek a valóságban nem léteznek. Előfordul olyan csalás is, amikor külföldről ajánlanak megvásárlásra autót, nagyon jutányos áron. A csaló tehetős nyugdíjasnak adja ki magát, aki sokat utazik, és az eladásra kínált autó alvázszámától a karbantartási szervizkönyvig minden dokumentumot elküld, majd arra kéri az így megtévesztett áldozatát, hogy küldje el a pénzt valamelyik afrikai országba, mielőtt a megbízottja leszállítja az autót. Erre Hargita megyében is voltak próbálkozások, de óvatos volt a vásárló, nem tudták átverni.

A külföldi munkára készülők is aránylag könnyű prédák a csalók számára. Már többször is írtunk olyan esetekről, hogy az útiköltség kifizetése után egész csoportok vártak hiába az autóbuszra, ami külföldre vitte volna őket. Gyakori trükk az is, hogy a csalók azzal hívják fel áldozatukat, hogy hozzátartozójuk balesetet okozott, éppen őrizetben van és pénzre van szüksége az ügyvédi költségek fedezésére. Történt olyan is, hogy a csaló rendőrnek adta ki magát, de olyan eset is előfordult, hogy egy nőt annyira megijesztett egy csaló, hogy több napra kikapcsolta a telefonját és elérhetetlen volt, miután több ezer lejt utalt át egy álügyvédnek: a telefonáló elhitette vele, hogy üzletember fiát figyelik és még az ő telefonját is lehallgatják.

Gheorghe Filip szerint szerencsére nem túl gyakori a sikeres csalás, de a megyében 2–3 hetente jelentenek a rendőrségen ilyen próbálkozásokat. A törvény szerint a csalás 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönnel büntethető.