Kiértékelték Csíkszeredában a Fölszállott a pávásokat

A színpadon történteket egy stáb is filmezte, így a versenyzők már most barátkozhattak a kamerákkal, a továbbjutók fő díja ugyanis, hogy az anyaországi közszolgálati tévék műsorában szerepelhetnek. Pontosan ősszel fogjuk megtudni azt, hogy ki megy a következő szakaszra, mivel egységes pontrendszer alapján jön ki a végső rangsor, és a versenynek hátravan még néhány anyaországi szakasza. A pénteki megmérettetésre jelentkezők megtudhatták az elért pontszámukat, illetve hasznos tanácsokkal távozhattak a tehetségkutató versenyről.

A zsűri tagjai voltak: dr. Agócs Gergely népzenész, népzenekutató, a Hagyományok Háza munkatársa; Szűcs Gábor, a Jászság Népi Együttes Csokonai-díjas művészeti vezetője, Aranysarkantyús szólótáncos; Major Levente népzenész, a Hagyományok Háza népzenei archívumának munkatársa; illetve a csíkszeredaiak által is jól ismert Györfi Erzsébet népdalénekes, a Barozda tagja, az erdélyi táncházmozgalom egyik alapító tagja és Orza Călin EMKE-díjas koreográfus.
 
A szakemberek összben értékelték ki az előadásokat, de ha igény mutatkozott, akkor az érdekeltek elkérhették a rájuk vonatkozó jegyzőkönyveket. Értékelésük alapján átlagon felüli produkciókat láthattunk, ugyanis az elérhető száz pontnak mindenki több mint felét kapta. Pozitívan méltatták, hogy mindenki tisztában volt a műfajokkal, az összes produkció igazodott a magyar népzene és néptánc stiláris világához.

Hiányosságként rótták fel, hogy hiába öltöztek a táncosok népviseletbe, ezt a zenészek nem minden esetben tették meg. Az is egy negatívum, hogy nem jött létre mindig a párbeszéd a zenészek és a táncosok közt, ez a kapcsolat ebben a műfajban, még akkor is, ha színpadra viszik, markánsan meg kellene jelenjen. Továbbá az is hiba szerintük, hogy sokszor uniformizálni próbálták a táncosokat, még a legényesnél is, ahol szerintük a koreográfus a különböző alkatokra, karakterekre kellett volna szabja a táncot. Az éneknél pedig az a fontos a szakemberek szerint, hogy természetesen működjön a hangképzés, egyfelől a nyelvjárás eredetiben jelenjen meg, másfelől az énekes legyen olyan, mint egy népi énekes, ne mesterkélt. A népdaloknál maradva, színezni nem szabad, díszíteni is csak a hagyományos formákban lehet. Másfelől azt is megjegyezték, hogy ebben a műfajban az a hiteles, ami a lélekből jön, inkább arra kell törekedni, hogy a keveset jelenítsék meg, de az legyen hiteles.
 
Valószínűsítjük, hogy a Kosteleki Szellő tánccsoport, illetve a balánbányai Ördögborda esélyes a továbbjutásra, hisz az első 98, az utóbbi meg 94 pontot kapott. Ezt viszont nem lehet bizton kijelenteni, a zsűri elnöke, Agócs Gergely szerint sem. „Nagyon nagy örömünkre szolgál, hogy egyebütt csak egy-két olyan táncegyüttest találtunk, akiket érdemesnek találtunk továbbjuttatni a döntőbe, itt több ilyen tánccsoportot is láthattunk, azonban pontosan nem tudjuk, hogy hol lesz meghúzva a határ. Megtörténhet az is, hogy 99 pontnál... Negyvennyolc produkció kap lehetőséget a döntőben, nagyon nehéz lehet arányosítani, mert ha több énekes szólista jelentkezik, mint hangszeres zenész, akkor ennek az aránynak tükröződnie kell” – mondta honlapunknak a zsűri elnöke.

Kíváncsiak voltunk, hogy miért mérettetnek meg egy helyen, egy zsűri által a táncosok, a népdalénekesek és a zenészek. „Ez nem egy szakmai minősítő verseny, hanem elsősorban egy televíziós tehetségkutató műsor. Természetesen nagyon pozitív, hogy a közmédia megkeresett minket, és a szakmai segítségünket kérte. Szerintem az ilyenfajta együttműködésre van szükségünk. Azok a szakemberek, akiket a zsűribe delegáltunk, szakmai garanciái annak, hogy a képernyőkre már csak olyan produkciók jutnak ki, akik magas színvonalon tudják képviselni a hagyományos magyar kultúrát, és ez számunkra a legfontosabb” – összegzett Agócs Gergely.