Idén egy bevetésük volt

A csíkkarcfalvi és jenőfalvi közös önkéntes tűzoltó-alakulat első tárgyi emléke 1905-ből származik: az akkori önkéntesek zászlóját még most is őrzik utódaik. Nagy József Lóránttól, a helyi katasztrófaelhárítási alakulat parancsnokától megtudtuk, a községet alkotó két falu rendelkezik külön csapattal és parancsnokkal, azonban tűz esetén mind kivonulnak, versenyekre pedig közös csapattal neveznek be. Összesen 35 helyi aktív tagja van a két alakulatnak, emellett számos tiszteletbeli taggal is rendelkeznek, akik elérték a felső korhatárt, így tűz esetén nem oltanak, de tapasztalatukkal segítik a fiatalokat.

A község önkénteseinek egy – Debrecenből ajándékba kapott – tartályos autó áll a rendelkezésükre, amely a karcfalvi polgármesteri hivatal melletti fűtött garázsban áll. A jenőfalvi önkéntesek bevetéseken elsősorban vízszivattyút használnak. Nemrég a helyi közbirtokosságok és az önkormányzat segítségével húsz rend ünnepi ruhát vásároltak, amelyekben versenyeken, ünnepségeken jelenhetnek meg. Még őrzik a korábbi nemzedékek kézi szivattyúit is, amelyek működőképesek ugyan, de már nem használják.

Számítanak egy, 10 ezer eurós, a Csík Leader Egyesülettől megnyert pályázatra is, amelyből három rend tűzálló ruhát vásárolnának. Amíg a jenőfalviaknak különálló szertáruk van, addig a karcfalvi önkéntesek valamikori szertárában jelenleg a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által nevelt, a helyi iskolába járó gyerekek délutáni foglalkozásait tartják. Szóbeli egyeztetések már voltak az önkormányzattal, hogy a garázs mellett egy gyűléstermet is kialakítsanak a karcfalvi tűzoltók számára, ahol a havi találkozásaikat megtarthatnák – avatott be Nagy.

Idén egyetlen nagyobb tűzesetük volt: október végén egy csűr égett le. Tavaly is szerencsés évük volt, hiszen egyszer sem kellett kivonulniuk. Az önkéntesek nemcsak tűz esetén, hanem árvízkor is tudnak segíteni, legutóbb 2010-ben volt egy kiadósabb esőzés, amelynek következtében az Olt megáradt. Akkor nemcsak a kutak, pincék szivattyúzásában segédkeztek az embereknek, hanem homokzsákokat is töltöttek a folyómeder megerősítéséért, a porták védelméért.

A karcfalviak havonta egy alkalommal gyűlnek össze megbeszélésre, a jenőfalviak valamivel kevesebbszer találkoznak szervezetten. A tűzesetek után azonban rendszerint összegyűlnek, hogy megbeszéljék a bevetést és megszervezzék a károsultak számára a gyűjtést. Évente a helyiek portáit is végigjárják, tűzvédelmi ellenőrzéseket tartanak. A tűzoltás mellett szívesen járnak közösen focizni, évente egy alkalommal tartanak egy tokányfőzéssel egybekötött kirándulást, de az is előfordult, hogy közösen végeztek el mezőgazdasági munkát.

Több fiatal is érdeklődik az önkéntes tűzoltóság iránt, így tavaly tíz fiatal önkéntessel tudták bővíteni az alakulatot. Mivel azonban egyre többen vállalnak külföldön munkát, nehéz a versenyekre való készülés. Volt rá példa, hogy alig sikerült a nevezéshez szükséges létszámot előteremteni, mégis jól szerepeltek a megmérettetéseken. Az idén megszervezett két versenyről sikerült harmadik helyezésekkel hazatérni – számolt be az illetékes.

Az alakulat itthon lévő férfitagjai közül többen is más településen dolgoznak, így 10-15 emberre számítanak egy-egy bevetéskor. A bejelentések legtöbbször a tűzoltó-, illetve katasztrófaelhárítási parancsnokokhoz érkeznek be, ők értesítik a többieket. Mivel az a céljuk, hogy minél korábban érkezzenek a helyszínre, a legközelebbi három ember indul az autóval, a többiek a helyszínre mennek. A védőfelszerelések az autóban vannak, így bárhonnan érkezik a tűzoltó, van, amit magára öltsön.

Mint megtudtuk, szívesen gondolnak vissza a versenyeken elért eredményeikre. Idén a megyei megmérettetésen való szereplésükre voltak büszkék, hiszen alig sikerült egy hét tagból álló csapatot benevezni. A fiatalok mellett a két parancsnok is beállt versenyezni, még úgy is, hogy tudták, harminchat-harminckilenc évesen nem tudnak úgy teljesíteni, mint a tizennyolc évesek. Nagy József Lóránt meglátása szerint az elmúlt időszakban ennek a harmadik helyezésnek örültek a legjobban a fiúk.