Helyi értékek és fejlesztési lehetőségek Gyimesfelsőlokon

Pap Imre polgármesterrel beszélgettünk, aki megválasztása előtt nyolc évig alpolgármesterként tevékenykedett a településen.

– Gyimes-völgyét a magyar közösség kincsesbányájának tartják, ez terhet vagy lehetőséget jelent az önkormányzat számára?

– Nem jelent terhet, sőt nagyon fontosnak tartjuk helyi kultúránk megőrzését, hiszen mint ismeretes a kultúra és a gazdaság kölcsönös hatással van egymásra. Az előrelépésekhez, a fejlődéshez elengedhetetlen mindkettő. A kultúránkra tehát nem teherként tekintünk, hanem előrelépési lehetőségként, mindenképp szeretnénk erre építkezni az elkövetkezőkben.

– Hogyan lehet bekapcsolni a gyimesi patakvölgyeket a fejlesztésekbe? Egyáltalán esetükben szükséges-e egységes faluképben gondolkodni?

– Egy bizonyos szinten be kell kapcsolni a patakvölgyeket is a fejlesztésekbe, gondolok itt elsősorban az infrastrukturális beruházásokra, hiszen nemcsak a főút mentén laknak helyiek, hanem a félreesőbb falurészeken is. Ezeket tehát egységesen kell kivitelezni, úgy hogy közben megőrizzük a patakok sajátosságait. A helyi értékeket és fejlesztési lehetőségeket meglátásom szerint össze lehet kapcsolni, adott esetben fontossági sorrendet lehet felállítani. Ugyanis vannak olyan infrastrukturális beruházások (víz-, szennyvízrendszer kiépítése), amelyek a 21. században uniós elvárások, nem lehet elhanyagolni. Ezeket mindenképp meg kell valósítani, természetesen úgy, hogy a faluképben ne okozzon nagy rombolást. Jó példa az összeegyeztethetőségre például a helyi piactér, illetve a tejbegyűjtő központ is, amelyek jól illeszkednek a faluképbe, ugyanakkor a helyiek érdekeit szolgálják, de még az áthaladó turistáknak is megakad a szeme rajtuk.

– Milyen egyéb turisztikai lehetőségek vannak Felsőlokon?

– A legnagyobb turisztikai vonzerő a helyi sípálya lehetne, amennyiben megfelelő az időjárás. Ennek tükrében elsősorban a téli sportokra kellene hangsúlyt fektessünk. Emellett a szekeres programokat, kaliba-, esztenalátogatásokat lehetne népszerűsíteni – ennek fellendítését a kalibákhoz vezető utak javításával próbáljuk elősegíteni. Már vannak ilyen programok, a turisták nagyon szeretik, hiszen a jellegzetes helyi kalibás élet látványosság a számukra, ezért fontosnak tartjuk azok támogatását.

– Polgármesteri kinevezése előtt nyolc évig alpolgármesterként tevékenykedett, ennek tükrében hogyan látja, milyen munkálatokat érdemes folytatni, milyen hiányosságokat kell mihamarabb pótolni?

– Nyolc év alatt sokat dolgoztunk, jelentős megvalósításaink voltak, mint a községi utak egy részének aszfaltozása, a vízhálózat kiépítése, de még nem készült el a szennyvízhálózat, amit mihamarabb pótolni kellene. Úgy vélem, hogy azok a munkálatok, amelyekre nem került sor, azok az idő hiányában maradtak el, hiszen egyetlen beruházást sem lehet egyik esztendőről a másikra befejezni. De az a jó, ha mindig vannak tervek, ha van egy cél, ami felé haladhatunk. A nyolcéves tevékenységem után most nem új tervekkel kezdem a polgármesteri munkám, hanem az elkezdett beruházásokat igyekszem folytatni, korábbi terveinket kivitelezni. A közeljövőben hozzáfogunk a görbepataki út aszfaltozásának folytatásához, erre már megvannak a tervek, folyamatban van az építkezési engedély kibocsájtása, a kivitelezésre pedig a közbeszerzési eljárást is elindítottuk. Sürget az idő a víz- és szennyvízrendszerek kialakításával is, hiszen 2018-tól már büntetéseket róhatnak ki, amennyiben ez nincs megoldva. Következő lépésként Gyimesközéplokkal közösen pályáznánk az ivóvíz-, illetve szennyvízrendszerek kialakítására, bővítésére. Ennek érdekében megalapítottunk már egy fejlesztési társulást, hogy nagyobb eséllyel pályázhassunk az Helyi Fejlesztési Országos Program egyik kiírására. Korábban felújítottuk egyik kultúrotthonunkat, annak berendezésének beszerzésére is pályázati lehetőséggel szeretnénk élni. Egyik legfontosabb teendő a községi útjaink telekkönyvezése, ezért tettünk már lépéseket, ám a megvalósításig még hosszú az út. Hosszabbítás alatt van a település általános rendezési terve is, illetve a elindítottuk a legelők telekkönyvezésének folyamatát is. A közeljövőre vonatkozóan ezek a legfontosabb tervek, nem feledve a sport, kultúra támogatását sem.

– A megyeszékhelytől való távolság jelent-e nehézséget a mindennapjaikban?

– Meglátásom szerint az a 30 kilométer autóval nem távolság, a mai világban ez már nem okoz gondot. Ritkán megtörténhet, hogy nagyobb havazáskor nehezebb a közlekedés, de a hóeltakarítással gyorsan orvosolják a problémát.