Gyimesfelsőlokra kerül Árpád-házi Szent Erzsébet egyik ereklyéje

Az Úz-völgyében található hadi kápolna búcsúját szombaton 12 órától tartják, ahová a helyi hívek mellett rendszerint sok magyarországi vendég is érkezik – avatott be Vakaria Béla. Csíkszentmárton plébánosa hozzátette, a kápolnát 1917-ben építették az ott szolgáló Munkácsi 11. Honvéd Gyalogezred katonái részére, a kezdeményező az egyik tiszt volt, aki a munkácsi plébánostól kért engedélyt az építkezésre. Ezt onnan tudta meg a lelkipásztor, hogy cserkészként Szentmártonra látogatott a munkácsi könyvtár egyik munkatársa, aki ismerte, látta az engedélykérést, és beszámolt róla. A Gyimesbükkhöz tartozó Tarhavas-pataki kápolnánál, amelynek szintén Szent Erzsébet a védőszentje, vasárnap fél egytől kezdődik a búcsús szentmise, de 12 órától egy ünnepi összeállítást is megtekinthetnek Szent Erzsébetről a hívek – tudtuk meg Salamon József plébánostól. 

Gyűjtést szerveznek
A gyulafehérvári Caritas minden évben megszervezi az Árpád-házi Szent Erzsébet-gyűjtést a szent névünnepéhez közel eső vasárnap. Idén november 27-én, advent első vasárnapján kerül erre sor, az összegyűlt összeget az otthoni beteggondozottak részére ajánlják majd fel. Az adományozni akaróknak a plébániákon, templomokban lesz lehetőségük megtenni azt. Jakubinyi György november 10-ei érseki körlevelében kérte fel paptestvéreit, és a híveket, hogy segítsék a Caritas kezdeményezését. „Az elmúlt évben a hátrányos helyzetű gyermekeknek, gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó programokra kértük támogatásukat és főegyházmegyénkből összesen 191 692 lej gyűlt össze, amelyet hálásan köszönünk minden jóakaratú embernek, aki adományával ehhez hozzájárult. Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén idén az idős és beteg testvéreinket segítő otthoni beteggondozó szolgálat tevékenységének támogatását szeretnénk segíteni adományaikkal” – fogalmaz a levélben a Gyulafehérvári Főegyházmegye vezetője.

Szent Erzsébet-ereklye Felsőlokon

Szintén szombaton ünnepelnek Gyimesfelsőlok hívei, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium kápolnájának búcsúünnepét idén a helyi plébániatemplomban tartják – számolt be érdeklődésünkre Berszán Lajos atya. Az iskola alapítója megjegyezte, azért nem a kápolnában tartják a búcsút, mert ott csak a diákoknak lenne elég hely, és szeretnék, ha a helyiek is bekapcsolódhatnának az ünnepbe.  Tizenegy órától, a szentmise kezdete előtt a diákok erre az alkalomra összeállított műsorát tekinthetik meg a jelenlevők, majd Jávorka Lajos, Tiszakécske plébánosa mutatja be a gimnáziumnak Bécsből felajánlott Szent Erzsébet-ereklyét. Ugyanakkor felolvassák Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek testimóniumát, azaz bizonyítványát, miszerint valódi ereklyéről van szó. Az ismertető után kezdődik a szentmise, amelyen Bodó György, gyimesközéploki plébános prédikál.

Mint megtudtuk, 1994 óta Sárospatak egyházközségével szoros kapcsolatot tart fent a község, az iskola és a plébánia is. A korábbi sárospataki plébános a nyáron meglátogatta Berszán Lajos atyát, és felvetette az ereklye beszerzésének ötletét, amire ő azonnal igent mondott. Mikor Budapestre érkezett az ereklye akkor értesítették az iskolaalapítót, aki legközelebbi budapesti útja során átvette az ereklyét és az igazoló iratot.

A német nyelvterületen Thüringiai Szent Erzsébetként is ismert hercegnő 1207. július 7-én született Sárospatakon, és 1231. november 17-én halt meg Marburgban. II. András magyar király és a merániai Gertrúd lánya volt, akit nagyon fiatalon feleségül adtak Lajos thüringiai őrgrófhoz. A hercegnő azonban hat év múlva özvegy lett. Erzsébet, akinek jótékonykodása miatt már korábban is meggyűlt a baja férje családjával, magára maradván Marburgba költözött, és belépett a Ferenc-rendbe. Javait és rövidke életének hátralévő néhány esztendejét a betegek és rászorulók gondozásának szentelte. Fiatalon megbetegedett, és alig huszonnégy évesen hunyt el. Egykori kérője, II. Frigyes német-római császár aranykoronát tett Erzsébet koporsójára, amelyen a következőket írta: „nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának”. Halála után három és fél esztendővel, 1235. május 26-án, pünkösdkor avatták szentté.