Csonkítják a Borsáros-láp növényzetét

Hátukon nagy rőzsekötegeket cipelő asszonyokra lehetett figyelmes az, aki Csíkszentkirály központjában járt szerda délben. A hideg évszak beköszöntével nem szokatlan az ilyen látvány a Csíki-medencében. Ám mint később kiderült, a cigánytelepre szállított tűzifa beszerzésének nem a legtörvényesebb módját választották az illetők.

Az említett község központjában, az Olt jobb partján fekvő természetvédelmi területet megközelítve sűrű fejszecsattogást lehetett hallani. A láp sűrűjébe vezető ösvényen haladtunk tovább, az elénk tárulkozó látvány pedig egyre lehangolóbb volt. Megcsonkított fák, földön heverő elszáradt vagy elkorhadt ágak, letaposott aljnövényzet és rengeteg szemét árulkodik arról, valakik sűrűn látogatják ezt a helyet. Pár méterre odébb rá is bukkantunk a jelenség vélhető okára: egy férfi éppen egy termetes fűzfa nagy ágát igyekezett levágni fejszével. Közelebb nem merészkedtünk, a tűzifagyűjtőket biztos távolságból kaptuk lencsevégre.

„Több rendben is kértünk segítséget a környezetvédelmi ügynökségtől, és a rendőrségnek is számtalanszor jeleztük ezt a problémát” – fogalmazott a Borsáros-lápot érintő, emberi kéz általi pusztítással kapcsolatban Székely Ernő. Csíkszentkirály polgármestere hozzátette, elítéli a tűzifa ily módon történő gyűjtését. „A gond viszont az, hogy nagyon nehéz megfékezni ezt a jelenséget, noha a rendőrséggel közösen rendszeresen próbálkozunk” – magyarázta az elöljáró.

A községvezető szerint nem ez az egyetlen problémája a Borsáros-lápnak. „Itt van egy híres és nagyon szép rezervátum, amit viszont nem tudunk megmutatni senkinek” – említette Székely Ernő. Hangsúlyozta, igen elhanyagolt állapotba került ez a természetvédelmi terület. Véleménye szerint a megoldás az lenne, ha kitakarítanák és bekerítenék a lápot. Emellett tanösvény kiépítésével nyitnák meg annak egy részét az érdeklődők számára. „Ezt indítványoztuk is egy átiratban a környezetvédelmi ügynökségnek” – tette hozzá. A polgármester kifejtette, az illetékesektől azt a választ kapták, legyenek türelemmel, ugyanis a Natura 2000-es területeket érintő jövőbeni projektek során erre is sor kerül.

Az egy kilométer hosszúságú lápot egyébként 108 hipotermális borvízforrás táplálja (a román szabvány szerint a 26-36 Celsius-fok hőmérsékletű víz hipotermális-szerk.megj.), hatásukra limonitos üledékek képződnek, melyeknek sárgás, enyhén pirosas színe után kapták a borsár elnevezést. A láp jellegzetesen nyirkos, hűvös mikroklímája sok jégkorszakbeli növénynek nyújtott menedéket, így egy nagyon értékes flóra alakult ki az idők folyamán. Ennek köszönhetően, már 1939-ben védetté nyilvánították ezt a területet. Azonban az antropogén, azaz emberi hatások azóta nagymértékben károsították a láp ökológiai egyensúlyát, és ezzel együtt flóráját is. Ám ezzel együtt a Borsáros még mindig a Székelyföld egyik legértékesebb természetvédelmi területe.