Csíkszéki megemlékezések Szent Antal ünnepén

Már egy nappal névünnepe előtt, vasárnap megemlékeznek Szent Antalról két csíkszéki településen. Az újtusnádi plébániatemplom védőszentjének ünnepét június 12-én tartják, a szentmise fél egykor kezdődik, amelyen Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes-plébános mond szentbeszédet.

A csíkcsicsói egyházközség szintén vasárnap fél egytől ünnepel, a búcsús szentmisén Sárközi Sándor piarista atya prédikál. Csíksomlyón hétfőn, Szent Antal napján három ünnepi szentmisét is tartanak: reggel nyolc órakor a kegytemplomba várják a híveket. A fél 11-től kezdődő szentmise a tervek szerint a Kissomlyó-hegyen található Szent Antal-kápolnánál, rossz idő esetén viszont a kegytemplomban lesz megtartva – indulás a kápolnához fél tízkor a kegytemplom elől. Az esti szentmisét szintén a kegytemplomban tartják hét órától, amelynek keretében megáldják a gyermekeket is.

Páduai Szent Antal, akit eredetileg Fernando névre kereszteltek, Portugál nemesi családból származott (1195. augusztus 15. – 1231. június 13.). 16 éves lehetett, amikor belépett az Ágoston-rendbe. Ekkor vette fel az Antal nevet, védőszentjéül Remete Szent Antalt választva. 1220-ban átlépett a ferences rendbe, és misszionáriusként Marokkóba indult. Betegsége miatt hamar haza kellett térnie, a hajó azonban viharba került, és Szicília partjaira vetődött. Itt élt egy rövid ideig, és itt vett részt 1221-ben a ferencesek generális káptalanján. Ekkor találkozott Assisi Szent Ferenccel. Antal feltűnt szónoki képességeivel, ezért azzal bízták meg, hogy Itáliában prédikáljon. 1227-ben tért vissza Észak-Itáliába, ahol térítő prédikátor és tartományfőnök lett, miközben a Bolognai Egyetemen a teológia ferences lektora volt. 1230-ban visszavonult számos hivatalától, és 1231-ben útban Padova felé halt meg. IX. Gergely pápa már tizenegy hónappal halála után, 1232. május 30-án szentté avatta. Sírja a padovai Szent Antal-bazilikában található.

A magyar nyelvterület legtöbb katolikus templomában látható Szent Antal-szobor, akit szerzetesként, barna ferences csuhában, karján a kis Jézussal, szabad kezében liliommal ábrázolnak. Az ő alakjához kapcsolódik a székelyföldi ferences templomokban az a régi szokás, hogy minden évben Páduai Szent Antal tiszteletére nagykilencedet tartanak. Ez a szokás Csíksomlyóról ered, és a feljegyzések szerint 1741-ben kezdődött.