Az elmúlt esztendő eredményeiről és az elkövetkező időszak feladatairól beszélgettünk Papp Előddel, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Székelyföld régióért felelős alelnökével.
2013. január 03., 16:142013. január 03., 16:14
2013. január 03., 21:082013. január 03., 21:08
– 2012-ben két kampányon is túljutott az alig egyéves Erdélyi Magyar Néppárt. A politikai alakulat egyik alapító tagjaként hogyan értékeli a maguk mögött hagyott esztendőt?
– Az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása szükségszerű volt, azzal a szándékkal alapítottuk, hogy az autonómia ügyének legyen reális, valós képviselete, mivel úgy látjuk, a meglévő két politikai alakulat különböző okokból nem látta és nem látja el ezt a feladatot. Mindkét kampányunk a szervezetépítés jegyében telt el, aminek köszönhetően az EMNP 60 ezer tudatos szavazót tudhat maga mögött rövid egy év alatt, olyan körülmények között, hogy az erdélyi magyar politikai palettán már létezett két politikai szervezet, az egyik a kezdetektől, vagyis a rendszerváltástól, a másik nyolc éve. Így az általunk elért eredményeket jónak értékelem.
– Júniusban az önkormányzati, decemberben pedig a parlamenti választásokon méretkezett meg az alakulat. Megfelelő mértékben helytállt-e a párt, és meg tudott-e erősödni kellőképpen ahhoz, hogy megkerülhetetlen tárgyalópartnere legyen az önmagát a magyarság egyetlen legitim szervezetének tartó RMDSZ-nek?
– Az önkormányzati választásokon jobb eredményekre számítottam. Be kellett látnunk, hogy a Néppárt megismertetése, programjának bemutatása, tevékenységének ismertetése egy hosszú folyamat. Az önkormányzati választásokon helyi emberekre szavazhatnak. Azokon a településeken, ahol az elmúlt időszakban munka folyt, a választók általában a folytonosságra voksoltak, a parlamenti választásokon sokkal inkább gondolatokra, megoldásokra, a jövőbeni elképzelésekre. Ami mindenképpen biztató számunkra, hogy növelni tudtuk támogatottságunkat, ugyanakkor megmutatkozott, mit kell tennünk az elkövetkező években ahhoz, hogy sikeresek legyünk.
Az RMDSZ-szel való viszonyban nem vagyok optimista, nem érzékelem részükről annak a felismerését, ami ahhoz szükséges, hogy az erdélyi magyar politika visszatérjen ahhoz az úthoz, amit a rendszerváltás utáni első időszakban követett. Abban az időszakban az RMDSZ az ország demokratizálásának élharcosa volt. A tizenhat év kormányzás megváltoztatta a szövetséget, értékek és érdekek képviselete helyett egyszerűen egy román politikai párttá változott, annak minden előnyével és hátrányával. Úgy gondolom, hogy egy erdélyi magyar politikai szervezet minden lépését a magyar közösség igényei, vágyai, jövőképe kell meghatározza. Óriási lett a szakadék a politikai vezetés és az egyszerű magyar emberek között.
– Autonómia és föderalizmus – két sarkalatos pontja a Néppárt programjának. Milyen esélyeket lát az említett célok elérésére?
– 2013-ban elindítjuk az autonómiát támogató egymillió európai polgár aláírásának összegyűjtését. Ezzel az állampolgári kezdeményezéssel fel kell tudjuk vetetni az Európai Unió megoldandó kérdései közé az autonómia ügyét. A föderalizmus, szövetségi állam kérdéskörében alapvetően az erdélyi román támogatók felkeresése, a velük való szövetkezés éve lesz 2013. Szükséges az elkezdett alapos és kitartó tájékoztatás folytatása, mind az autonómia, mind a szövetségi állam vonatkozásában. Személyes tapasztalatom az, hogy az erdélyi román politikusok jó része hasonlóképpen gondolkodik, ugyanakkor bennük van a nemzetállam tagadásának a félelme. Emberes feladat, állunk elébe.
– A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetősége, aktuális és volt elnöke a kampány során az RMDSZ-re való szavazásra buzdított. Ezek után milyen együttműködés várható a két alakulat között?
– Őszintén szólva nagyon meglepett a Magyar Polgári Párt vezetőinek a magatartása, főleg azok után, hogy a két párt közötti tárgyalások során úgy tűnt, megállapodásra jutottunk. Személyesen vettem részt az egyeztetéseken a Néppárt tárgyalódelegációjának vezetőjeként. Kezet fogtunk a közös jövőre és a közös választási fellépésre. Ehhez képest pár nappal később az MPP elnöke közölte velem, hogy megváltoztak a körülmények, nem lesz megállapodás. A következő meglepetést az okozta, amikor a választás szabadságát teli torokból hirdető volt MPP-elnök, Szász Jenő felszólította a Magyar Polgári Párt tagjait, választóit, hogy a kisebbik rosszat, jelen esetben az RMDSZ-t támogassák.
Az külön megmosolyogtató, hogy annak ellenére, hogy az MPP elnökségi döntéssel jelentette ki semlegességét, és megtiltotta a helyi szervezeteknek az állásfoglalást valamelyik szervezet mellett, a polgári párt új elnöke, Biró Zsolt szintén állást foglalt az RMDSZ mellett. A józan gondolkodású helyi vezetők szerencsére több helyen másképp, helyesen döntöttek. Gondolok itt elsősorban a Maros megyeiekre, akikkel tulajdonképpen fele-fele arányban közösen indultunk a választásokon. Hasonlóan szép gesztus volt a kézdivásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi MPP döntése a Néppárt jelöltjének a támogatásáról.
Az MPP hívei, alsó, közép és felső vezetése el kellene gondolkodjon azon, hogy kisgazdásodik, MDF-esedik, vagy belátván az elmúlt időszak politikai tévedéseit, a két párt egyesülésének irányába mozdulnak el. Meggyőződésem, hogy sokkal kevesebb dolog választ el, mint amennyi összeköt. Azonos tőről fakadunk. Nyolc évvel ezelőtt a Magyar Polgári Szövetségben mindannyian együtt voltunk. Ez is a jövő év egyik, számunkra fontos kérdése.
– Mit gondol az aktuális helyzetről és jövőről?
– Egy olyan országban élünk, ahol népszavazással eldöntötték, hogy 300 tagú lesz a következő parlament. Ehhez képest 588-an lettek. Háromszéken két szenátori körzetből hárman jutottak be. Nevetséges, de ilyen világot élünk. A jövő komoly politikai kérdéseket fog felvetni. A mi közösségünk számára létkérdés az alkotmány módosítása és a regionalizáció folyamatának befolyásolása.
Itt a lehetőség a dél-tiroli autonómiamodell alkalmazására, ami szerint Dél-Tirol egy olasz nagyrégión belül sajátos jogokkal rendelkezik. Nagyon fontos, hogy Székelyföld és egész Erdély magyar lakossága érezze és lássa ennek fontosságát, és cselekedjen ennek érdekében. Minden évben új reményekkel indulunk. Közösségünkön múlik, hogy milyen lesz gyermekeink, unokáink élete. Abban reménykedem, és azt kívánom erre az esztendőre, hogy minél többen higgyünk és cselekedjünk mind az egyéni, mind a közösségi célok érdekében.
Két autó ütközött össze kedden a Csíkpálfalva községhez tartozó Csíkdelnén. A balesetben egy ember könnyebben megsérült.
Noha gondok voltak a vízszolgáltatással, és a városi víztartályok kiürültek, a probléma ideiglenes, a csíkszentsimoni kútnál a vízhozam megfelelő, és nem fenyegeti vízhiány Tusnádfürdőt.
Valószínűleg a második világháborúból származhat az a 100 mm-es kaliberű lövedék, amit hétfőn találtak egy csíkszeredai vállalkozás udvarán – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Víz nélkül maradt Tusnádfürdő vasárnap este, miután az elmúlt napokban jelentősen lecsökkent a várost ellátó kút vízhozama. A szolgáltató hétfőn tartályokban szállít vizet a lakosságnak.
Szeptemberben több napon is lőgyakorlatokat tartanak a csíkszeredai katonai lőtéren. A lakosságot arra kérik, hogy az érintett időszakokban kerüljék el a gyakorlótér környékét.
Az augusztusi csapadékhiányos időszak és az emiatt megnövekedett vízfogyasztás miatt Csíkszentimrén korlátozásokat kellett bevezetni, hogy ne maradjon hosszabb időre víz nélkül az alcsíki község. A zavartalan vízellátás érdekében kútfúrást is terveznek.
Hosszú szervezői előkészületek és hetekig tartó autóépítések gyümölcse érett be szombaton Csíkszentkirály mellett, a hetedik roncsderbi helyszínén.
„Medvék terrorizálják a hegyvidéki városok lakóit” – ezzel a felütéssel mutatja be a Digi24 hírcsatorna az aggasztó Hargita megyei medvehelyzetet.
Rekordszámú résztvevő indult a 7. Csíkszentkirályi Roncsderbin szombaton, a fő versenyszám, a rodeó győztesének kihirdetéséhez közel egyórás futamra volt szükség. Karnyújtásnyira volt a meglepetés, de Imre Róbert a negyedik derbigyőzelmét is behúzta.
Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.
szóljon hozzá!