Berbécsvásár: volt, aki vásár nélkül térhetett haza

Egy év kihagyás után tartottak újra berbécsvásárt Csíkszéken a hétvégén. Tánczos Barna szenátor, az esemény védnöke kiemelte, jelenleg nagyon nehéz értékesíteni a mezőgazdasági tevékenységből származó termékeket, ezért tudatosan kell készülni azokra a változásokra, amelyek a piacon következnek be – azaz olyan termékeket kell kínálni, amelyre kereslet is van. „Látjuk azt, hogy egyik-másik fajtából származó állatokat jobban lehet értékesíteni, azt is tudjuk, hogy a hagyományos sajtokkal szemben az áruházak nagy kihívást jelentenek. Újdonságokat kell vinnünk a termékekbe ahhoz, hogy értékesíteni tudjuk azokat” – hangsúlyozta. Az elsősorban csíkszéki gazdáktól származó apaállatokat felsorakoztató vásáron a politikus arra is kitért, hogy érdemes a szomszédos megyék juhtartóival is tartani a kapcsolatot a vérvonal frissítése érdekében.

Az esemény iránt érdeklődőkkel megtelt a helyi futballpálya, ahol nemcsak vásárolni lehetett, hanem hasznos információkat szerezni. Püsök László, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivője például fajtabemutatót tartott, míg Maria Toma, a mezőgazdasági minisztérium állattenyésztési politikákkal foglalkozó osztályának igazgatója a rövidesen induló minimistámogatásokról informálta a jelenlévőket. Mint kiderült, az idei berbécsvásárlási minimisprogram könnyítéssel indul a két évvel ezelőttihez képest, ugyanis rövidesen minden hatvan juh után vásárolható lesz egy tenyészállat – fajtától függetlenül. A korábbi fajták mellett pedig további öt francia fajta is bekerült a vásárolhatók közé. Az igazgató szerint már jövő héten kormány elé viszik a berbécsvásárlást támogató tervezetet, ami így az azt követő tíz nap után el is indulhatna. A szarvasmarhákra vonatkozó támogatási programot később indítják.

Az újrainduló programmal kapcsolatban Maria Toma még elmondta, 2500 lej támogatás jár majd berbécsenként, összesen 24 millió lej áll a juhászat rendelkezésére – ebből 9600 berbécs megvásárlását lehet majd támogatni. Az igazgató emellett a juhtartókat érintő támogatásokról is beszélt. Szeretnék elérni ugyanis, hogy 2017-től változtassanak a törzskönyvezett állatok után igényelhető úgynevezett prémium (összekapcsolt) támogatások feltételein. Többek között kérték, hogy az eddigi 150 egyed helyett már 60 juh után is igényelhető lehessen. Illetve a költségvetését is külön választanák: egyedenként 2017-ben 17, 2018-ban 21, 2019-ben 25, 2020-ban pedig 27 euró támogatást kaphatnának a gazdák törzskönyvezett juhaik után. Amennyiben harmincöt nem törzskönyvezett anyaállat mellett van egy törzskönyvezett berbécs, akkor a juhok után 13, 15, 17, illetve 19 eurót kaphat a tulajdonos egyedenként évente.

A vásárban megszólítottuk Bíró Attila csíkkarcfalvi juhtartót is, aki 530 szálas anyajuhot és 17 berbécset tart jelenleg – ebből nyolcat hozott a vásárra, amiből beszélgetésünkig sikerült ötöt értékesítenie. Mint elmondta, számukra a legnagyobb problémát a termékeik, állataik értékesítése jelenti, mivel nagyon alacsony áron tudnak csak túltenni azokon. Korábban minimistámogatásból hét törzskönyvezett berbécset vásárolt, s habár a könnyebb boldogulás érdekében teljes állományát szeretné, eddig 251 juhot sikerült törzskönyveztetnie. Kevesebb sikerrel járt a vásáron a hetvenöt éves Tánczos Imre, aki gyermekkora óta foglalkozik állattartással. Korábbi több száz egyedes állományát mostanra húsz egyedesre csökkentette, azokból ötöt kínált eladásra. A csíkszeredai férfitől megtudtuk, egyet sem tudott eladni keletfrízei közül, még csak nem is érdeklődtek azok iránt.

Nemcsak az eladásra kínált szálas, berke, Merina, Suffolk, Cigája, Keletfríz fajtájú berbécseket lehetett megtekinteni a vásár alkalmával, hanem körömápolási és juhnyíró-bemutatót is. A nagy érdeklődésnek örvendő programpontok után eleredt ugyan az eső, de mivel csak a tombolahúzás volt hátra, így azt a sátrak alá félrehúzódva követték figyelemmel a jelenlévők.