Fotó: Gecse Noémi
A csíkmenasági közbirtokosság 736 hektár erdővel és 276 hektár legelővel rendelkezik. Csedő Sándort, a közbirtokosság elnökét az újraalakulásról, a területek visszaszerzésének nehézségeiről és megvalósításaikról kérdeztük.
2015. augusztus 15., 16:102015. augusztus 15., 16:10
Akárcsak a többi közbirtokosság, a menasági is 2000-ben alakult újra. Csíkmenaság közigazgatásilag Csíkszentgyörgyhöz tartozik, a menasági közbirtokosság Menaságújfalut, Menaságot és Pottyandot foglalja magába. Valamikor Mindszent, Szentlélek, Delne, Pálfalva, Csobotfalva és Csomortán mellett Menaság is az úgynevezett Negyedfélmegye része volt: a havasi részeken a hét falu közösen gazdálkodott. A közbirtokosság újraalakuláskor nem találták meg a régi regisztereket, a visszaigénylés egy 1927-es fakiosztási lista alapján történt – magyarázta Csedő Sándor.
Nehezen visszakapott területek
A Bákó megyében levő több mint háromszáz hektár területből 248 hektárt kaptak vissza. Hargita megyében is lenne még száz hektár terület, amit visszaigényeltek, de még nem sikerült visszaszerezni. „2005-ben még visszakaptunk 276 legelős területet, annak egy része beerdősödött, most beüzemterveztettük azt. Területalapú támogatást 150 hektár legelőre tudtunk kérni. Hargita megyében 2001-ben sikerült a tulajdonba helyezés, Bákóban elhúzódott 2003-ig. Az itthoni területekért a szentmártoni erdészeti hivatallal veszekedtünk sokat, Bákóban is az erdészeti hivatal akadályozott a legjobban, nem írták alá addig a papírokat, amíg nem kötöttünk velük szerződést az adminisztrálásra. Aztán rá két évre rá felbontottuk a szerződést, mert nem csináltak semmit, rengeteg széldöntés volt, ott pusztult a fa. Elvitték vagy hat hektárról a szél által döntött fát abban az évben, amíg folyt a visszaadás. Aztán félmegoldásképp azt mi visszaültettük, amikor visszakaptuk, ők pedig megtérítették a csemete árát és az első évi gondozás költségeit. Hargita megyében több területünk volt, amelyeket széldöntötten vettünk át, egy részét visszaültettük, a többinél még ma is pótolgatjuk” – vázolta az elnök.
Üzemterv szerint évente 3500 köbméter fát tudnak kitermelni, ennek nagy részét gyérítésből, mivel a bákói területeken levő erdők elég fiatalok.
Sok, apró jog
A közbirtokosságnak 494 tagja van jelenleg, de ez változó. A tagok kétharmada a községben él. A közbirtokosságnál 740 jog van, egy jog egy hektárnak felel meg. Aki ötven ár alatt birtokol, annak nincs szavazati joga, ötven ártól egy hektárig egy és azon felül hektáronként nő a szavazati jog. A legtöbb, amennyit egy tag birtokol, tíz jog. „Itt sajnos dominánsak az apró jogok. Érdekes módon, akik elszármaztak innen, azok rendelkeznek több joggal. Ez azért rossz, mert számít a képviseletnél. A legtöbb gond a gyűlések összehívásával van, mert mi összehívjuk ugyan, de a tagok kevésbé jelennek meg. Adásvétel nincs, mindenki a kicsit próbálja megtartani. Volt olyan, aki idegenben él és el akarta adni a jogát, de én azt ajánlottam, ne tegye ezt. A földet nem szabad eladni, meg kell tartani” – mutatott rá az elnök.
Csedő Sándor az újraalakulástól elnöke a közbirtokosságnak. A vezetőtanácsot háromévente választják, de az elnök szerint nem nagyon van olyan gyűlés, amely határozatképes lenne. A vezetőtanácsban hárman vannak: titkár, erdőgazda és az elnök, és háromtagú a cenzorbizottság is.
Sikerült székházat vásárolni
„Az évek folyamán próbálkoztunk felhasználni a pénzeket a közösség hasznára, nem osztottuk ki teljesen a tagság között. A volt kollektívnél megmaradt egy hídmérleg, kezdett tönkremenni, azt megvásároltuk, felújítottuk. Közben építettünk két ravatalozót, Csíkmenaságon 2009-ben és tavaly Menaságújfaluban.”
A közbirtokosságnak mindeddig nem volt székhelye, ingatlanja. Pár éve vásároltak egy telket, de az építés elmaradt. Idén sikerült megvásárolniuk egy felújított házat, azt szeretnék székhelyként használni.
Kevés a tűzifaigénylés
A menasági közbirtokosság tagjai az utóbbi években egy jog után 200 lejt kaptak. „Az APIA-s támogatás nélkül nem is tudom, mi lenne. Biztos, nem lett volna két ravatalozónk és székhelyünk. Menaság állattartó falu, van juh is, de inkább fejőstehén. A tűzifaigénylés kevés, volt télen gyérítés az egyik fiatal erdőben, azt eladtuk a tagságnak.”
Az elnök elmondta, néhány évvel ezelőtt a pásztor felelőtlensége miatt meggyúlt az egyik legelőjük.
Közösségi dolgokra fordítani a pénzt
A menasági közbirtokosság rendszeresen támogatja az iskolát, az egyházat. „Valamikor a nagyharangunk megrepedt, az új harang árának felét egy innen elszármazott falubeli, a másik felét közösen a tanáccsal fizettük. Az iskolának besegítünk a karácsonyi ünnepek alkalmával az ajándékvásárlásba, segítjük a Repülj Madár Egyesületet, a községi focicsapatot, rendszeresen javítgatunk utakat” – sorolta Csedő. Úgy véli, a közbirtokosság olyan dolgokat kellene megoldjon, ami mindenkinek jó, de azoknak, akik elszármaztak a községből, csak a pénz kell. „Valamikor az egész falu volt a tulajdonos. Most szétszóródtak, és azt kérdezik, akik elszármaztak, hogy mikor adnak pénzt. Ha a gazdasági oldalát nézzük, azt kellene, hogy minél több pénzt tudjon termelni a tagoknak. Viszont ebben a helyzetben szívem szerint egy lejt sem osztanék ki, inkább olyan dolgokat oldanék meg, ami mindenkinek jó. Mert felaprózva kevés pénzek ezek, viszont összegyűjtve nagy dolgokat lehetne megoldani.”
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
szóljon hozzá!