Fotó: Veres Nándor
A csíkszeredai magyar tannyelvű tanintézetek közül elsőként a Kájoni János Szakközépiskolában vezették be ettől a tanévtől az elektronikus beléptetőrendszert. Az Octavian Goga Főgimnáziumban ugyan 2009-ben az országban elsőként szerelték fel a jelenlétkövető rendszert, azonban az már több mint egy éve nem működik.
2015. október 07., 11:162015. október 07., 11:16
2015. október 07., 12:212015. október 07., 12:21
Csíkszeredában a Kájoni János Szakközépiskolában a tanév második hetétől üzemelték be az épület tanári bejáratánál a beléptetőrendszert, és még az év vége előtt szeretnék, ha a diákok által használt ajtóknál is elindítanák. „Az iskolának biztosítania kell a gyermekek biztonságát. Itt a campusban sok intézmény van, a főkapunál hellyel-közzel szabad a bejárás, és nem tudjuk ellenőrizni, hogy az iskolába adott esetben ki jön be” – indokolta a rendszer létjogosultságát Sükösd Annamária, a Kájoni János Szakközépiskola igazgatója. Mint magyarázta, a belső rendszabályzatuk szerint az iskolába belépő idegennek személy igazolvánnyal kell igazolnia, hogy kicsoda, el kell mondja, hová megy, kit keres, és akkor a szolgálatos diákok elvezetik oda. „Ez a beléptetőrendszer elindítása után is így fog működni, annyi különbséggel, hogy a látogatónak csöngetnie kell, majd kap egy látogatós kitűzőt, amelyet amíg az iskola területén van, viselnie kell” – részletezte.
A mágneses kártyákat úgy állítják be, hogy minden diáknak az órarendje szerint érzékelje majd, mikor kell jönnie, mikor kell mennie, azaz a tanórák lejárta előtt elvileg nem hagyhatja el az iskolát. „Ha bármilyen okból mégis ki kell lépnie egy tanulónak az iskola épületéből, azt mindenképpen tudatnia kell egy felnőttel, legyen az az osztályfőnöke vagy tanára. „Ilyen esetben kap egy úgynevezett kiléptető, kérezkedő igazolást, amire rá van írva, hová megy, hánytól hányig, és ki engedte el” – vázolta az eljárást az igazgató. Sükösd továbbá elmondta, a beléptetőrendszer részeként a mágneses kártya mellé fényképes igazolvány is jár, amelyet megkap minden alkalmazott és minden diák. „Ezt nyakba akasztva kötelező lesz viselni, szintén a belső rendszabályzatunk alapján. Elméletileg a tanulóknak iskolába jövet és hazafelé is – ami még mindig iskolai programnak számít – kellene hordaniuk, vagy akárhányszor elkérezkednek a városba valamilyen okból” – magyarázta az iskola vezetője.
Kezdetben csak az iskola főbejáratánál, valamint a tanári szoba ajtajánál működik a rendszer – itt a naplók és okiratok védelme érdekében –, viszont még az év vége előtt az iskola mindkét épületének bejáratánál üzembe helyezik. Az elektronikus berendezéseket ugyan már felszerelték az ajtókhoz, de a mágneses kártyák adatfeltöltése még hátravan. Az iskolának ugyanis 670 tanulója, 50 tanára és adminisztratív dolgozója van. Mindkét épülethez egy belső udvar tartozik, a szünetben majd csak itt tartózkodhatnak a diákok. „Ez nem egy zárt intézet, ha például egy másik iskolából be akarnak jönni, akkor megtehetik bejelentkezett látogatóként” – mondta Sükösd. A beléptetőrendszert egyrészt az iskola saját jövedelméből, másrészt a város költségvetéséből valósították meg, de a pontos árat nem árulták el.
Nem volt hatékony az Octavian Goga gimnáziumban
Az országban elsőként az Octavian Goga Főgimnáziumban vezettek be 2009-ben egyfajta kártyás beléptetőrendszert, amellyel a diákok jelenlétét lehetett követni. A tanintézmény igazgatója, Doru Dobreanu elmondta, már több mint egy éve nem működik a rendszer, egyrészt az iskola felújítása idejére kellett leállítaniuk, másrészt pedig nem volt eléggé hatékony, hiszen reggelente többször fennakadást okozott, amíg minden diáknak sikerült bejelentkeznie a vonalkódos kártyájával. Emiatt gyakran elkéstek az órákról. Jelenleg azon gondolkodnak, hogy olyan rendszert vezessenek be, amely modernebb, akár a térfigyelő kamerák felvételeinek felhasználásával.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
szóljon hozzá!