Az igazi keresztszülő több mint koma

„Urunk megkeresztelkedése ünnepén arra emlékezünk, hogy Jézus a Jordán folyóban megkeresztelkedett. Egyik sajátossága pedig, hogy ekkor zárul le a karácsonyi időszak” − indította beszélgetésünket Csont Ede tusnádi plébános, aki szerint ez az ünnep a megkeresztelkedés fontosságára hívja fel a figyelmet. A keresztelkedés jelentőségét a keresztény egyházban az is bizonyítja, hogy az ókori bazilikákban, templomokban külön − medencés − keresztelőkápolnákat építettek. Ebből a hagyományból mostanra már csak a templomok keresztelőkútjai maradtak fent, amelyeket nem véletlen faragtak kőből, díszítettek: az impozáns, masszív, jelentős méretű kutak ugyanis a keresztelés fontosságát, méltóságát hívatottak jelképezni − részletezte.

Felejtsük el a műanyag tálkát!

Napjainkra mintha feledésbe merült volna a kutak e szerepe. Egyre kevesebben használják a szertartások során, a plébános is − kihelyezése után – a helyi templom egyik sarkába félretéve találta meg a keresztelőkutat, amit azóta ismét használnak. Kiemelte, nem ártana tudatosítani, hogy nem föltétlen felel meg a keresztelés méltóságának az, ha az oltár szélén egy műanyag tálkába keresztelnek.

Mi a keresztszülő feladata?

„Keresztelő Szent János úgy van bemutatva a Szentírásban, mint aki egyengeti az Úr ösvényét. Én ebben egy utalást látok arra, ami a keresztszülői feladat. Mert a keresztszülőnek éppen ez a teendője, hogy egyengesse a gyermek életútját, elsősorban lelki vonatkozásban” − ismertette egy másik megközelítését a vasárnapi ünnepnek. Tapasztalata szerint ez egyre inkább a háttérbe szorul. Akit keresztszülőnek felkértek, annak éreznie kell, hogy életével, szavaival, cselekedeteivel példaként jár elöl. S mivel a példa ragadós, legyen az jó vagy rossz, törekedniük kellene, hogy keresztszülőként jó példaképek legyenek.