Az európai bíróságra viszik a zászlóügyet

A Marosvásárhelyi Ítélőtábla tárgyalta azt a rendkívüli perorvoslati kérelmet, amelyet Füleki Zoltán alpolgármester magánszemélyként nyújtott be a csíkszeredai városházán kihelyezett zászlók eltávolításáért indított perben hozott jogerős ítélet semmissé nyilvánítása érdekében. A rendkívüli fellebbezést a bíróság csütörtökön elutasította.

A pert a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) még tavaly nyáron indította abból a célból, hogy kötelezzék a polgármestert a polgármesteri hivatalban elhelyezett minden olyan zászló eltávolítására, amelyeket szerintük törvénytelenül helyeztek ki oda. Az ADEC a pert mind első-, mind másodfokon megnyerte, a bíróság jogerős végzése értelmében a magyar és székely zászló, illetve a város lobogója nem maradhat „a polgármesteri hivatal székhelyén”. Füleki Zoltán alpolgármester csíkszeredai polgárként, magánfélként kérte perbe avatkozásának elfogadását az ítélőtáblától, de ezt nem vették figyelembe. Ezután nyújtotta be a rendkívüli perorvoslati kérelmet, a jogerős döntés semmissé nyilvánítása érdekében.

Jogszabályokra hivatkoztak
Az ADEC az 1994-ből származó 75-ös törvényre és a 2001-ből származó 1157-es kormányhatározatra – Románia zászlajának, címerének használatát illetően a közintézményekre vonatkozó jogszabályokra – hivatkozva kérte a zászlók eltávolítását. A Hargita Megyei Törvényszék jogerőre emelkedett határozata szerint törvénytelen más zászlók kitűzése a román zászló mellé a polgármesteri hivatal épületében, ezért ezeket el kell távolítani. Mivel az Európai Tanács csillagos lobogója kitűzhető, a tiltás elsősorban a tanácsteremben található magyar, székely, illetve a két fehér és egy piros sávot, valamint három nefelejcset megjelenítő városzászlóra vonatkozik.

„Nagyon meglepődtem volna, ha másképp történik” – nyilatkozta kérdésünkre Füleki, aki szintén az internetről tudta meg a döntést. Hozzátette, lehetett erre számítani, és mivel ebben az ügyben már nincs jogorvoslati lehetőség Romániában, a továbblépésen kell gondolkodni, európai bírósághoz fordulni. „Nem adjuk olcsón a bőrünket, ha már ilyen jogi eszközökhöz folyamodnak, és képesek az amerikai nagykövetet is kitámadni egy zászló miatt, akkor semmin nem kell meglepődni. Jogi eszközökkel kell továbbvinni ezt a harcot, és én eldöntöttem, hogy addig viszem, amíg lehet. Ez volt a szándékom akkor is, amikor magánfélként beavatkoztam a perbe, mert az önkormányzat nem tudott volna európai bírósághoz fordulni” – emlékeztetett. Azt is elmondta, az európai uniós perorvoslathoz szükséges jogi segítséghez is az indoklás megismerése után fog partnereket keresni.

Füleki szerint meg kell várni az ítélet írásbeli indoklását, és utána áthidaló megoldást kell keresni arra, hogy a zászlók, ha nem is a tanácsteremben, de legalább valahol az épületben maradhassanak. Hozzátette, nemcsak ebbe a perbe, hanem az ADEC által indított további bírósági eljárásokba is – amelyeket a Városháza felirat, illetve a városháza homlokzatára kitűzött székely és városzászló eltávolítása érdekében indított az egyesület – beavatkozik magánfélként. „Csak akkor leszek nyugodt, ha mindent megpróbáltam, másképp nem lenne tiszta a lelkiismeretem” – jelentette ki.