Az alkotásról is felgördül a függöny

A mozaikot Márton Árpád, Gaál András és Pálffy Árpád képzőművészek készítették a hatvanas évek végén, a neves zsögödi festő, Nagy Imre is bátorította őket. A 12 méter hosszú és három méter magas alkotást a 2001/2002-es évadban takarták le Gavriil Pinte vendégrendező kérésére. Akkoriban Márton Árpád képzőművész is beleegyezését adta, hiszen úgy tudta, hogy az elfedés csak ideiglenesen történik, a Turandot előadás idejére szól.

Érvényesülhetett a kompromisszumos megoldás

Parászka Miklós színházigazgatótól megtudtuk, hogy ő mindig a kompromisszumos megoldás híve volt, csakhogy ehhez források kellettek. Szerinte ugyanis az alkotás, amikor nem volt letakarva, zavarta az előadást. Hozzátette, hogy a jelenlegi évad kezdetén sikerült elkülöníteni egy akkora összeget a színház költségvetéséből, amelyből megvásárolták a lepel fel- és leengedését elősegítő elektronikus berendezést. Összesen 14 100 lejt fordítottak erre a célra – tudtuk meg Szabó Szidóniától, a társulat főkönyvelőjétől. Újdonság, hogy az érdeklődők az alkotás tömör leírását is megtalálják a színházbejárat közelében.

Örül az alkotó

Márton Árpád képzőművész érdeklődésünkre kifejtette, nagyon örül, hogy „végre ismét szabadon érvényesülhet a műalkotás”. Hozzátette, hogy a mozaik alkotói számára „megalázó volt az eltakarást szorgalmazó döntés”, noha megértették, hogy az előadások idején zavaró tényezőnek minősül a frízen található műalkotás. Bartók Béla Cantata Profana zeneműve ihlette a mozaikot, amely a szarvasokká változott ifjak mítoszát meséli el. Eredetileg egymás kezét fogó román és magyar táncosokat ábrázoló műalkotást képzelt el a színpad fölé az akkori rajoni vezetőség, de az alkotók Nagy Imre közbenjárásának is köszönhetően kiharcolták, hogy a jelenlegi mozaikot készíthessék el – elevenítette fel a monumentális munka keletkezési körülményeit Márton Árpád.

Számukra lényeges volt, hogy a mozaik itteni anyagokból, fekete, vörös és fehér kerámiából készüljön, ugyanis mindenben Bartók szellemiségéhez próbáltak igazodni. Arra törekedtek, hogy a hagyományost a modernnel ötvözve olyan alkotást hozzanak létre, amely minden időben mondanivalót képes megfogalmazni a szemlélődő számára.

Tizenkét év után oldották meg a problémát

A Csíki Hírlap már 2006-tól, vagyis az újraalapításától követte az elleplezett mozaik sorsát, ugyanis az eltelt több mint 12 év alatt néhányan tiltakoztak a letakarás ellen. Legemlékezetesebb ezek közül talán Kányádi Sándor költő felszólalása, aki a 2006-ban tartott csíkszeredai városnapokon, amikor Nagy Imre Emlékestet tartottak a színházban, nehezményezte, hogy Bartók Béla születésének 125. évfordulóján sem látható a nagyszerű műalkotás. Az intézkedés elleni tiltakozását fejezte ki  Balázs Lajos néprajzkutató és több olvasónk is.