Fotó: Kristo Robert
Sokadik alkalom már, hogy hevesebb zápor után árvíz okozta károkkal kell szembesülniük a csíki lakosoknak. Csütörtökön Csíkzsögöd, Szentlélek, Csíkszentkirály és Csíkszentimre szenvedett a lezúduló víztömegektől, majd szombaton kisebb áradások sújtották Csíkszentmihályt és Csobotfalvát. A károsultak, amellett, hogy tulajdonaikat féltik, türelmük és erejük határán állnak. Sokan a hatóságokat, a polgármesteri hivatalokat okolják szenvedésükért.
2010. augusztus 15., 16:182010. augusztus 15., 16:18
2010. augusztus 15., 20:232010. augusztus 15., 20:23
Fotó: Kristo Robert
Száradni kihelyezett bútorok, udvaron és házban egyaránt elterülő vastag iszapréteg, ledöntött kerítések, elázott falak, megrongálódott alapú ingatlanok – ez a kép fogadja azokat, akik az említett települések árvíz sújtotta részeit látogatják. Az érintettek, immár sokadszorra, a lakóházak kitakarításán szorgoskodnak, az udvarok fertőtlenítésén dolgoznak. Számolni sem tudják, hányadszor kell már elvégezzék ezt a műveletet, ám nem tudni, ez lesz-e az utolsó alkalom. Van, aki arról panaszkodik, a bútorok annyira átnedvesedtek, jóformán használni sem lehet őket. Mások éppen az átázott falak miatt aggódnak, és mindeközben senki nem érti, miért nem tesz már valaki azért, hogy ne ismétlődjön a tragédia.
„Összesen 110 gazdaságot érintett az ár Zsögödben” – foglalta össze a károkat Róth László. A Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal polgárvédelmi felelőse szerint a Kútpatak, Kőbánya, Harom, Nagy Imre, a Brassói út Harom és Lukoil benzinkút közötti részét érintette az áradás, a víz több tucatnyi házba is behatolt. „Tenger volt az egész terület” – jellemezte az akkori helyzetet az illetékes. Mint mondta, emberi életet szerencsére, nem követelt a katasztrófa, ám a környék majorság-állományát igencsak megtépázta. Ami még súlyosabb, négy lakóház struktúrája erősen károsodott. „A nagy erővel lezúduló víz egyszerűen kimosta az alapot, a házak veszélyessé váltak” – fogalmazott Róth, kifejtve: a Kútpatak 3. és 21., a Nagy Imre 198., illetve a Kőbánya 9. szám alatti ingatlanokról van szó. „Sajnos, az előrejelzések szerint újabb esőzésekre lehet számítani a következő napokban. Nincs más választásunk, fel kell készülnünk, ahogy lehet” – nyomatékosított a polgárvédelmi felelős. Véleménye szerint a Nagy Imre utcában található híd sem a legmegfelelőbb már, hiszen ilyen nagy mennyiségű vizet egyszerűen nem tud átengedni. Csütörtökön egyébként négyzetméterenkénti 80-100 liter között volt az alig félóra alatt lezúdult csapadékmennyiség.
Kitakarítják a patakmedreket
„Felmértük mind a Fitód, mind a Somlyó patakát annak érdekében, hol szükséges kitakarítani a medreket” – magyarázta érdeklődésünkre Szőke Domokos. Az alpolgármester kifejtette, ha minden a tervek szerint halad, a munkálatok már hétfőn, augusztus 16-án elkezdődnek. A szakmai feladatok a vízügy hatáskörébe tartoznak, a polgármesteri hivatal a szervezésből veszi ki részét. „Nem szeretnénk látszatmunkát, éppen ezért szakmai megoldásokat várunk” – nyomatékosított az elöljáró.
Próbálunk segíteni
„Próbáljuk felmérni, hol, kinek és mit lehet segíteni” – említette az alpolgármester. Mint mondta, a hivatalon kívül cégek, vállalkozások, egyesületek is jelezték, enyhítenének a károkon. A Gyulafehérvári Caritas például két családot is pártfogásba vesz. Az elöljárótól azt is megtudtuk, a zsögödi közbirtokosság vállalta, a lakókkal közösen összeállítják az igénylistát. „Az utóbbi áradást a nagyobb meder sem oldotta volna meg, hiszen óriási volt a vízmennyiség” – jegyezte meg az alpolgármester, aki szerint a helyi szerveződés is nagyon fontos lenne ebben a kritikus helyzetben.
Tározókat kell építeni
Az árvíz sújtotta övezeteket látogatta meg pénteken Dávid Csaba (fotón jobbról a második), az Országos Vízügyi Hatóság vezérigazgatója. Lapunknak Zsögödben nyilatkozott. „Feltétlenül tározókat kell építeni, az árvízhullámok csúcsát ezekben a tározókban meg kell törni, utána szép lassan a felgyűlt vizet leengedni. Ez az egyetlen okos, szakmai megoldás” – hangsúlyozta az igazgató. Elmondása szerint a következőkben megállapítják azokat a keresztmetszeteket, ahová ezeket a tározókat meg kell építeni. Pár napon belül jönnek a tervezők is, hogy felmérjék a terepet. „Az egyik ilyen létesítményt Mindszent határában, a másikat a Csíkszentkirályt Büdösfürdővel összekötő út felénél alakítják ki. „A Somlyó és Fitód patakát kitisztítják, de hangsúlyozom, ezek csak ideiglenesen oldják meg a problémákat. A hordalék úgyis lerakódik a további esőzések során” – jegyezte meg az elöljáró. Kifejtette, ezt a megoldást alkalmazzák minden olyan területen, ahol károkat okoztak az áradások, így feltehetően Felcsíkon is. Az igazgatótól megtudtuk, Kovászna és Hargita megye nemrég 20 millió lejt kapott a környezetvédelmi alapból árvízvédelmi munkálatokra, ezt az összeget remélhetőleg jövőre újabbakkal tudják kiegészíteni. A tározók építését leghamarabb jövő tavasszal lehetne elkezdeni.
Csíkszentkirályon egy hidat is megrongált az áradás
A csütörtök esti zápor következtében Csíkszentkirályon mintegy 80 háztartást érintett a hegyoldalakról lefutó áradás. Sok pincelakást, pincét, udvart, kutat öntött el a víz, amely az 578-as európai útra is jelentős mennyiségű hordalékot sodort, leállítva ezzel a forgalmat. A megáradt Felszeg-patak jelentősen megrongált egy községi utat és az ott épült hidat is. Ezt újjá kell építeni – vélekedett Székely Ernő polgármester, aki köszönetet mondott a helybeli, a csíkszentimrei és szentsimoni tűzoltóknak, akik részt vettek az árvíz által elöntött pincék, kutak szivattyúzásában. Mint megtudtuk, az európai út gyors felszabadítása is a Romchar, illetve a Dellmar cégek által rendelkezésre bocsátott munkagépek segítségével vált lehetővé.
Szentléleken sem volt jobb a helyzet
A településen utakat, átjárókat, hidakat tett tönkre a lezúduló ár. „Amit a legutóbbi árvíz után helyrehoztunk, mind tönkrement” – nyilatkozta Keresztes Balázs alpolgármester, kifejtve, vannak immár olyan községi utak is, amelyek gépkocsival járhatatlanok. „Próbálunk mindenkin segíteni, ám nehéz, mivel csak magunkra számíthatunk” – magyarázta az illetékes.
Talán az egyik legjobban sújtott rész a községben a szentléleki rendőrség közelében található három ingatlan és ezek környéke. Legalábbis ezt állítja György Mária, az egyik tulajdonos, aki felháborodásának adott hangot. Elmondása szerint az említett területen igazi tavat képezett a víz, ugyanis az ő területén kívül a sáncok nincsenek kitakarítva, így a víz mind a telkére, illetve a két szomszéd udvarára folyik vissza. „A kertet benyomta, a házba bement, édesanyám mellettünk található házának alapját teljesen tönkretette. Mintha víztározó lenne itt” – panaszkodott a hölgy. Mindemellett a főút mellett egy túl alacsony híd is van, ami szintén feléjük vezeti az árt. „Hiába kértem segítséget bárkitől, senki nem mozdít semmit. A gond az, hogy a legközelebbi eső alkalmával ugyanez meg fog történni” – panaszkodott a lakos, attól tartva, édesanyja háza még egy ilyen eseményt nem bír ki.
Csíkszentimrén ugyanott tarolt a víz
Az alcsíki településen ismét a Kenderes patak okozott bosszúságot, ugyanazt a pár házat és udvart öntve el, mint ezelőtt, illetve a megyei útban is kárt tett. A probléma nem ismeretlen a helybéliek előtt, ugyanis a község Szentkirály felöli bejáratához közel, a megyei út alatt levő áteresz túl kicsi, így nagyobb vízmennyiség esetén nem tudja azt elvezetni. „A büdösfürdői bányabezárás programjába az ezzel az útszakasszal kapcsolatos árvízvédelmi munkálatokat is belefoglalták” – nyilatkozta Fülöp Kinga alpolgármester. Hozzátette, ez év elején még úgy volt, őszire elkészülnek ezzel, azóta viszont semmilyen jelzés nem érkezett a hatóságok részéről.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Az erős szél miatt gyorsan terjednek a lángok Maroshévízen, ahol egy dombon kapott lángra a száraz növényzet.
Idén április 16-án nyílt ki Mezőzáhon az első sztyeppei bazsarózsa, és a húsvéti ünnepek alatt, valamint a tavaszi vakációban is meg lehet látogatni a rezervátumot.
Útlezárásokat léptetnek érvénybe Csíkszeredában a nagyszombat esti körmenet idejére, továbbá a húsvétvasárnap reggel kezdődő szabadtéri ételszentelés és alatt – közli a csíkszeredai városvezetés.
Nemcsak vallásos, hanem közösségi élményt is nyújt a virágvasárnapi Passió előadására való készülés, a szenvedéstörténetet 2022 óta évente bemutatják a csíkszentkirályi plébániaudvarban. Idén csatlakozott a csapathoz a Médiatár stábja is.
szóljon hozzá!