A Mária-út jelenéről és jövőjéről

A konferencia Szakács Sándor, az Erdélyi Mária Út Egyesület elnökének felszólalásával kezdődött: megköszönte a jelenlévő elöljáróknak a rendezvény támogatását, majd egyperces néma csöndet kért a tavalyi konferencián még előadó Nagy Köpeczky Kálmán és Botár Gábor emlékére.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében kiemelte, „ma már a Mária-út sokkal vaskosabban létezik és hívja az embereket, mint annak idején elképzelték azt a legjobb szándékú megálmodói”. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint „ebben a rohanó világban, amikor sokan keresik az útjukat, a Mária-út megoldást jelenthet”.

„Úgy érezzük, hogy erkölcsi zsákutcába került kontinensünk, Európa. A politika zsákutcák sikátorai egymásba torkollnak, egész labirintust alkotnak, amelyben a többség elvész. A sokat hangoztatott demokrácia túlhangsúlyozza a szabadsághoz kapcsolódó felelősséget, így pedig szabadossággá válik. Az egyháztól is sokan azt várnák, hogy fordítson hátat értékrendjének, simuljon bele ebbe a nagyon szekularizált világba, mindent eladni és feladni képes világunkba” – fogalmazott Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke. Az egyházi elöljáró hangsúlyozta, a „sárba tiport reménynek” is vannak jelei, ilyen jelek azok a civil kezdeményezések, amelyek a keresztény értékekre telepedő porréteget törekszenek letörölni. „Ilyen civil kezdeményezés a Mária-út kiépítése és a vele kapcsolatos rendezvények is” – emelte ki Tamás József.

Hegyi László, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nyomatékosította, hogy nemzetünk történelme és kultúrája ezer szállal kötődik a Szűz Máriához. „Az egész nemzetnek szüksége van a fentről jövő segítségre. Ahhoz, hogy ezt megkapjuk, nekünk is tenni kell. Ezért üdvösek az ilyen kezdeményezések” – állította Hegyi László. Lukács Bence, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának részéről elmondta, Erdélynek, Székelyföldnek és Csíkszeredának is érdeke, hogy a térségben minél több olyan hely legyen, ami ha nem is teljesen, de egy kicsit hasonlít Csíksomlyóra. „Ha az ide ellátogatók úgy érzik, hogy nem csak az évenkénti pünkösdi búcsú van, akkor azt gondolom, hogy mind Székelyföldnek, mind Erdélynek ez nagyon hasznos lehet” – részletezte a konzul.

A beszédek sorát Urbán Erik, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója zárta, aki kiemelte, hogy a helyi lehetőségeinket, értékeinket kell belevigyük a Mária-út lelkiségébe. „Bőven van olyan érték, amelyet felhasználhatunk” – zárta Urbán Erik.

A továbbiakban az 1Úton nemzetközi zarándoklatot értékelték ki a jelenlévők, illetve kerekasztal-beszélgetéseket tartottak több témakörben, többek között az erdélyi Mária-út jelenéről és jövőjéről.

A Mária-útról
A Mária-út Közép-Európa zarándokútja, amely a Kárpát-medence Mária-kegyhelyeit köti össze. Két fő ága keresztet formáz, ami jelképezi alapvető üzenetét: a keresztény értékek megőrzését, az emberi találkozások megélését. Az út világnézeti-, nemzetiségi-, kulturális hovatartozástól függetlenül hívja mindazokat, akik meg akarják ismerni a Kárpát-medence népeit, azok keresztény hagyományait, fel akarják fedezni csodaszép tájait, és kíváncsiak az itt élők kultúrájára, vendégszeretetére. Az első zarándokútvonal Mariazelltől Csíksomlyóig tart, az 1400 kilométer hosszúságú szakaszt 60 nap alatt lehet bejárni. Az úton járóknak számos alternatívát kínálnak a leágazások, melyek hálózatot alkotva különféle zarándokhelyeket, természeti-, épített- és kulturális értékeket kapcsolnak be a látnivalók sorába.