A ház, amelyben otthon van a múlt

Jó lenne felújítani a régi házat, a LEADER-programtól (Liaison Entre Actions pour le Development de l\'Economie Rurale) reméltük a segítséget – osztotta meg a Vacsárcsiban álló régi, kontyos-tetős székely lakóházzal kapcsolatos elképzelésüket György Margit. A Csíkszeredában lakó nő, a szóban forgó ingatlan tulajdonosának lánya vezetett minket Vacsárcsiba, ahol már türelmetlenül várt minket a 90 éves Dáncsuly Mária.

„Így jöttem ide férjhez, ahogy most van ez a ház” – mesélte az idős asszony, miközben a tornácra vezetett minket. „Az ajtók és az ablakok is az eredetiek” – mutatta házigazdánk, majd betessékelt a konyhaként berendezett egyik helyiségbe. „Itt szoktuk búcsúkor elkölteni az ebédet” – magyarázta, majd a gerendákra akasztott szalonnákat mutatja büszkén, hozzátéve, az ő keze nyomán lettek ilyen étvágygerjesztők, hiszen ebben az idős korban az állattartás mellett a háztartással kapcsolatos teendőket is el tudja még végezni.

Utunk ismét a tornácra vezetett. Itt megtudtuk, Dáncsuly Mária gyöngyszemként vigyáz több mint százéves otthonára. A takarítást ő maga végzi, a külső falakat rendszeresen letisztítja. Senki másnak nem engedi, hogy elvégezze ezt a tevékenységet. Az ingatlan másik helyiségében, a gerendába vésve olvashattuk: „Építette Isten segedelméből Bíró Albert, 1890. április 18.”. „Édesapám nevelőapja volt, őrvezetőként szolgált a magyar királyi hadseregben. A falu pénzügyi felelőse is volt” – mesélte Mária néni, majd hozzátette, igencsak sürgős javításra szorulna a ház. Egyik oldalfala ugyanis, az állandó nedvesség miatt, penészedni kezdett, a tetőszerkezeten is volna, amit kicserélni. Egyébként a kontyos-tetős ingatlannak ez az egyetlen olyan része, amelyet kicseréltek zsindelyről cserépre.

„Nagyon vigyáztam és vigyázok arra, hogy minden maradjon a régiben. De most már jól jönne egy kis javítás is” – nyugtázta házigazdánk. Mint mondta, a LEADER-program keretében szerettek volna pályázni a felújításra. Ám mivel arról tájékoztatták, hogy utófinanszírozásos a pályázat, lemondtak róla. „350 lejes nyugdíjból nincs, ahogy kifizessem előre a munkálatokat” – szögezte le Mária néni. Azt azonban elárulta, a tetőszerkezet kijavítását önerőből próbálják megoldani. „Érdeklődni akarunk, mivel járna, ha az épület felkerülne a műemlékvédelmi listára” – erről már György Margit beszélt. Mint fogalmazott, talán így az ingatlan felújítására is segítséget kaphatnak. Egyébként Dáncsuly Mária több mint százéves otthonának híre Magyarországra is eljutott. Egy csoport, építészmérnöki szakot végző egyetemista érkezett látogatóba néhány évvel ezelőtt. A Vacsárcsiban eltöltött néhány nap alatt a régi háznak minden szegletét felmérték.

Előnye és hátránya is van a műemlék státusnak

„Van még a Dáncsuly Máriáéhoz hasonló, több mint százéves ingatlan a községben. Az egyik ezek közül a műemlékvédelmi listán is szerepel” – mondta érdeklődésünkre Kósa Péter. A csíkszentmihályi polgármester szerint a listára kerülésnek előnyei és hátrányai egyaránt vannak. Gondot jelent ezekben az esetekben, hogy nem igazán lehet vevőt találni az ilyen épületekre. A felújítások elvégzése pedig igencsak körülményes, hiszen csak olyan munkálatot lehet elvégezni az épületen, amit az illetékes hatóság is engedélyez.

A községvezető elmondta, az említett, műemlékvédelmi listán szereplő ingatlan igencsak rossz állapotban van, tulajdonosának nincs lehetősége a szükséges beavatkozásokat elvégezni. Az elképzelések szerint a polgármesteri hivatal, testvértelepülések segítségével, megvásárolná az illető ingatlant, amelyben egy falumúzeumot rendeznének be. A polgármestertől azt is megtudtuk, úgy látszik, idén sikerül előrelépni a csíkszentmihályi volt Biális-kúria megmentése érdekében is. „Több helyről is ígértek támogatást, úgy néz ki, idén legalább a kivitelezési terveket el tudjuk készíteni” – mondta az elöljáró. A Biális udvarház egyébként 1837-ben épült a székely nemesi kúriák régen ismert stílusában, nagy telekkel és melléképületekkel körülvéve, kőkerítéssel biztosítva.