A fekete ribiszke gyógyhatásairól

A fekete ribiszkét nem kell bemutatni, hiszen a mi vidékünkön sokan telepítettek idén is – mondta előadása felvezetőjében Zágoni Elemér karcfalvi nyugdíjas gyógyszerész, akit méltán neveznek egyesek a fekete ribiszke királyának, hiszen egész életében e növény gyógyhatásait kutatta, több készítmény előállításában vállalva szerepet.

Könnyen felismerhető a gyümölcs színéről, illatáról, már a 15. században említették, mint kertekben termesztett növényt. Gyógyászati alkalmazása sem új keletű, például 1614-ben a levelét és a gyümölcsét orvosok anémiás betegeknél alkalmazták – sorolta az előadó.

„A fekete ribiszkét nagyon sokan vizsgálták, mind a levelét, termését, mind a rügyét. A levél, a termés, a rügy is illóolajat tartalmaz, a levél és a termés flavonoid vegyületeket, amelyek manapság nagyon tanulmányozottak. Találhatók szerves savak benne, szénhidrátok, vitaminok. Utóbbiak közül ki kell emelnünk a B-vitaminokat, ugyanakkor magas a C-vitamin-tartalma. A mi vidékünkön termő fekete ribiszke C-vitamin-tartalma magasabb, mint az alacsonyabban fekvő területeken termesztetteké. Nem véletlen, hogy Csík szőlőjének nevezik egyesek. Fontosabb hatóanyagok még az ásványi sók és a mikroelemek, kálium, foszfor, vas. 9 ezrelék vasat tartalmaz a fekete ribiszke gyümölcse, ezért a vérszegénység kezelésében vagy annak megelőzésében alkalmasnak mondható. Fontos a magnéziumtartalma, ugyanakkor meg kell említeni azokat a mikroelemeket (magnézium, cink és kobalt), amelyek a szervezet ellenálló képességének a fokozásában játszanak szerepet. A mag zsírosolajat tartalmaz, amely telítetlen zsírsavakban gazdag, a ma divatos Omega savak (Omega 3, Omega 6) találhatók benne” – magyarázta Zágoni.  

A fekete ribiszke hatásait tanulmányozták a világ minden részén. A gyógyszerész felidézett néhányat ezek közül. „Bebizonyosodott, hogy érrendszeri megbetegedésekben nagyon jó hatása van, a gyenge helyi cirkuláció okozta vállizommerevségben a japánok mutatták ki pozitív hatását. Már a második világháborúban alkalmazták repülőpilótáknál, éjszakai vezetés előtt fekete ribiszkét adtak nekik, azért, hogy a szemnek a sötétséghez való alkalmazkodását erősítsék. Kimutatták szintén a japánok, hogy a ciliáris, tehát a szem simaizom kontrakcióját gátolja, ugyanakkor elősegíti a rodopszinnak a regenerációját. (Az éjszakai látás a szemünkben lévő pálcikasejteknek köszönhető. Ezek a sejtek egy speciális receptort, úgynevezett rodopszint tartalmaznak, ez segít a körülöttünk lévő fényt olyan elektromos jelekké átalakítani, melyeket az agyunk képes értelmezni – szerk megj.) Az érelmeszesedésre is pozitív hatással van. Antivirális, Candida-ellenes hatással is bír, és a szív-, illetve érrendszeri betegségek kezelésében szintén eredményes, az erekben csökkenti a meszesedést, biztosítja az ér normális működését.”

A fekete ribiszke szerteágazó feldolgozásáról is szó esett, Zágoni korábbi kutatómunkájának egyes fejezeteit idézte fel az előadáson. „A levélből száraz kivonatot készítettünk, és ezt szabadalmaztattuk Hiporib néven, a marosvásárhelyi gyógyszervállalat évtizedeken keresztül tabletta formájában forgalmazta. A gyümölcsből a feldolgozásánál levet állítunk elő, amelyet felhasználhatunk akár iparilag, akár házi készítményekben: szirup, üdítőital készítése, de a préselés alkalmával van egy másik termék is, a törköly vagy préselmény, amely magot és héjat tartalmaz. Ezt leszárítva, a magot és a héjat különválasztva, a magból kinyerhetők a zsírosolajak, amiknek élettani hatásuk van, ugyanakkor a héj még sok festékanyagot tartalmaz, amit ki lehet vonni. A fekete ribiszkéből, tekintettel arra, hogy a gyümölcs amúgy is tartalmaz kilenc ezrelék vasat, arra gondoltam, hogy egy vasban gazdagított levet állítsak elő. Így született meg a Succus ribis ferrati, a vasas fekete ribiszkelé, amely alapanyagául szolgált két engedélyezett és gyártott, vashiányos vérszegénységben alkalmazott készítménynek” – emlékezett.

„1966-67-ben a marosvásárhelyi egyetemen államvizsga-dolgozat, később doktori értekezés keretében foglalkoztunk a fekete ribiszke levelével, és bizonyítottuk vérnyomáscsökkentő hatását. Vérnyomáscsökkentőnek, gyógyszerkészítményre felhasználjuk a levelet, ezért fontos tudni, hogy mikor kell begyűjteni. Vizsgáltuk virágzáskor, virágzás után és terméséréskor. Virágzáskor magas a festékanyag-tartalma, virágzás után ez csökken, terméséréskor majdnem eléri azt a szintet, ami virágzáskor volt. Ne virágzáskor gyűjtsük, hogy a bokrot ne károsítsuk, hiszen terméséréskor is szinte olyan értékes” – tanácsolta a gyógyszerész.

A már említett, lényerés után visszamaradt préselmény, amely a feketeribiszke gyümölcsének héját és magját tartalmazza, szintén gyógyászati jelentőséggel bír. A Csíkban termesztett fekete ribiszke héjából a Szegedi Gyógyszerészeti Intézetben szárazkivonatot készítettek. Ezzel kísérleteket végeztek Ohio állam egyik gyógyszerészeti intézetében. Ezzel a kísérlettel bizonyították elsőként a fekete ribiszke kemopreventív hatását – derült ki az előadáson.

A fekete ribiszke kutatója
Csíkkarcfalváról indult, és tanulmányai elvégzése után kutatómunkája is ott teljesedett ki. Zágoni Elemér nyugalmazott főgyógyszerész, a gyógyszerésztudomány doktora számára a fekete ribiszke gyógyhatásainak kutatása nemcsak munkává, hanem egész életét meghatározó, végigkísérő hobbivá is vált jelentős eredményekkel. „A fekete ribiszkével való foglalkozás nekem hobbi is, engem szórakoztat, bármilyen problémám volt, mindig ott volt a gondolataimban” – vallotta a Csíki Hírlapnak egy korábban megjelent interjúban.