Hirdetés
Hirdetés

Cenzúrázott művészet? Kifogásolt utcazene-bizottság Marosvásárhelyen

Gáspárik Attila  az intézményesített cenzúrát nehezményezi •  Fotó: Haáz Vince

Gáspárik Attila az intézményesített cenzúrát nehezményezi

Fotó: Haáz Vince

Eddig csendháborításként vagy épp koldulásként értékelték és büntették Marosvásárhelyen az utcai zenélést. Ezt az áldatlan állapotot kívánja megszüntetni egy nemrégiben elfogadott helyi tanácsi határozat, amely szabályok közé terelné ezt a Romániában még nem szabályozott művészeti tevékenységet.

Szász Cs. Emese

2019. február 21., 17:372019. február 21., 17:37

2019. február 21., 18:372019. február 21., 18:37

Az RMDSZ legújabb önkormányzati képviselőjeként, első saját kezdeményezésével éppen az utcazenélést szerette volna lehetővé tenni Vajda György, a javaslatát el is fogadták a novemberi tanácsülésen, így aki most zenélni vagy bármilyen performansszal szeretne fellépni Marosvásárhely utcáin, már megteheti, de csak bizonyos szabályok szerint:

többek közt egy nyolctagú bizottság dönti el, hogy művészi értéket közvetít-e vagy sem az adott fellépő, produkció.

Hirdetés
Vitafelek a Marosvásárhelyi Rádiónál •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Vitafelek a Marosvásárhelyi Rádiónál

Fotó: Haáz Vince

Ez a szabályozási rendszer – furamód – igen nagy vitát váltott ki a közösségi média felületein, ahol többek közt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, Gáspárik Attila sérelmezte, hogy a határozat

„lábbal tiporja a szólás- és művészeti szabadságot”,

és jelezte, hogy a színház, bár kapott felkérést, nem kíván tagja lenni annak a bizottságnak, amely eldöntheti, hogy Marosvásárhelyen ki énekelhet, zenélhet, festhet vagy válhat élő szoborrá az utcán.

Vajda György jószándékkal fogott neki a határozatnak •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Vajda György jószándékkal fogott neki a határozatnak

Fotó: Haáz Vince

Mindenkit megvédene az új RMDSZ-tanácsos

Az utcazenélésről folytatott vita csak egy azon témák közül, amelyek folyton érvek, ellenérvek ütköztetésére, de személyeskedésre is serkentik a marosvásárhelyieket a közösségi média felületein, a Marosvásárhelyi Rádió pedig úgy döntött, teret ad ezeknek a vitáknak, megpróbálja a feleket megszólaltatni, sőt mi több, moderálni is a beszélgetést.

Idézet
Az a tapasztalat, hogy Facebookon a vélemények nem közelítenek, hanem inkább távolodnak egymástól

– fogalmazott Szász Attila, a rádió főszerkesztő-helyettese, magyarázván, miért is terelték élő beszélgetésbe az online vitákat. Az utcazene szabályozásának témája pedig a Beszéljük meg sorozat első része volt.

Vajda György, a testületbe az RMDSZ színeiben pótlistáról bejutott tanácsos a Marosvásárhelyi Rádió stúdiótermében elismerte, gyakorlatilag semmi tapasztalattal, hályogkovácsként fogott neki legelső tanácsi határozattervezetének, de mindenképp jó szándékkal. „Láttam, hogy az utcazenélésről sehol sincs semmi, a hazai kulturális szabályzat nem vonatkozik semmiféle kültéri tevékenységre, s így arra gondoltam, hogy legyünk mi ebben az úttörők. Megpróbáltam tájékozódni, London, New York, Párizs szabályait elemeztem. Némelyeknél van licencbizottság, amelyektől az engedélyt meg kell szerezze a művész.

Idézet
Olyan törvényt szerettem volna alkotni, amely megvédi elsősorban azokat a zenészeket, akik az utcán zenélnek, de nyilván a másik felet is figyelembe kell venni, hiszen van, akinek nem tetszik a muzsika az utcán, van, akit zavar.

Mivel eddig mindenféle utcazenét a helyi rendőrség egyszerűen csendháborításnak tartott, arra gondoltam, hogy legyen egy szakmai bizottság, amely azt mondja, hogy ez igenis művészet, s akkor ezt szabad” – magyarázta motivációit Vajda György, aki szerint,

ha megvan a szakmai bizottság „ítélete”, már csak területfoglalást kell kérni az óhajtott helyszínre, s azért fizetni egy jelképes bért, ami jelenleg 1 lej egy négyzetméterre naponként.

Az önkormányzati képviselő hozzátette, nem csak az utcai zenélést, hanem például a graffitizést is szabályozza a határozat, amire régóta vártak a képzőművészek.

Vizi Imre is próbálta az utcazenélést, a szabályozás miatt nincs benne köszönet •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Vizi Imre is próbálta az utcazenélést, a szabályozás miatt nincs benne köszönet

Fotó: Haáz Vince

Nem akarnak bizottságot a zenészek

Vizi Imre zenész elmondta, egy alkalommal ő is utcai zenélésre adta a fejét Marosvásárhelyen jótékonysági céllal, bement a polgármesteri hivatalba bejelenteni, de ők nem is értették, mit akar, és a helyi rendőrséghez küldték, akik 30 nap múlva akarták kérését elbírálni, végül szóban megegyeztek, hogy egy órát zenélhet. „Ezt nem szeretném megismételni, ezért örültem, hogy egy tanácsi határozat foglalkozik a kérdéssel, de a bizottságot én is meredeknek találom” – fogalmazta meg Vizi Imre, aki szerint

az lenne az ideális, ha nyitnának a zenészek felé: első fázisban csak minimális szabályozás, gyakorlatilag egy regisztrációs kötelezettség lépne érvénybe.

Egy másik zenész, Fehér Csaba Európa több pontján lépett fel már az utcán, két-három nagyvárost s ugyanennyi kisvárost is kipróbált Németországban, Ausztriában, Írországban, Luxemburgban, s úgy véli, a bizottság bár létezik például Párizsban, ez inkább kivétel, amit nem kéne követni Marosvásárhelyen. „Én személy szerint a szakmai bizottságot elhibázott ötletnek tartom.

Idézet
Én abban hiszek, hogy ha valakinek van egy hangszer a kezében, és megpróbál valamit, az tudja megtenni, mert joga van hozzá. S aztán ha valamelyik állampolgárnak nem tetszik, akkor azt kezelni kell

–fejtette ki Fehér Csaba. Úgy véli, az utcai művészet vagy teljesen demokratikus lesz, vagy inkább ne legyen.

A Maros Művészegyüttes vezetője, Barabási Attila és a Vásárhelyi Forgatag főszervezője, Portik Vilmos is elmondta, hogy mik a tapasztalataik az utcai performanszok kapcsán, a népi együttes ugyanis a tánc világnapján szokott szervezni táncos flashmobokat közterületen, a Vásárhelyi Forgatagon pedig hol bábszínház, hol zene, hol egyéb produkció jelenik meg az utcán. Barabási Attila elmondta: ők,

hogy kikerüljék az engedélykérést, és a tizenvalahány-tagú bizottság előtt való megjelenést, négy perc alatti villámcsődületeket szerveznek, mert négy perces tánc erejéig sem területfoglalás, sem engedély nem kell.

Portik Vilmostól megtudtuk, hogy a Vásárhelyi Forgatag ideje alatti utcai művészeti tevékenységekre ők mindig területfoglalási engedélyt kérnek, illetve bizottság előtt jelennek meg, s többek közt tűzoltóknak, csendőröknek magyarázzák, hogy ki milyen produkcióval zavarja meg a köztéri csendet, s az meddig tart majd.

•  Fotó: Facebook/StreetMusic Festival Satu Mare Galéria

Fotó: Facebook/StreetMusic Festival Satu Mare

A kalapot rázni nem szabad

A vitán elhangzott, hogy a határozat legnagyobb hibája, hogy  agyonszabályozta az utcai művészetet, többek közt az is benne van, hogy a nyolctagú bizottság (a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Művészeti Egyetem, az Ariel Ifjúsági és Gyerekszínház, a művészeti iskola, a polgármesteri hivatal, a városi tanács, a képzőművészeti alap és a Maros Művészegyüttes egy-egy képviselője) egyöntetűen kell döntsön a művészről, a produkcióról, ami igencsak megnehezíti a művész dolgát, ráadásul

olyanok vannak a szabályzatban, hogy emlékművek közelében nem szabad fellépni, vagy a kalapot ki lehet tenni, hogy pénzt dobjanak bele, de nem szabad rázni azt.

Még az is elhangzott, hogy „ha meg akarsz ölni egy kezdeményezést, hozz létre egy bizottságot”. Vajda György városi tanácsos elmondta, ő jó szándékkal kezdeményezte a határozatot, amin azonban hajlandó változtatni is, nyitott bárki javaslatára, igaz, azt majd megint el kell fogadtatni Marosvásárhely helyi tanácsával.

Gáspárik és a cenzúra

Gáspárik Attila színházigazgató kisebb botrányt okozva elhagyta a vita helyszínét azt kifogásolva, hogy bár meghívottként vett azon részt, álláspontját nem mondhatta el időben. A Székelyhon megkeresésére később elmondta, hogy

Vajda György tanácsi határozata nem hogy segítené, inkább akadályozza az utcai művészetet.

„Ha valami nem volt leszabályozva, azt miért kell leszabályozni? Ha volt egy túlbuzgó rendőr, akkor azt fel kell jelenteni, a rendőrséggel meg le kell ülni és elmagyarázni, hogy mi a művészet” – véli a Nemzeti színház vezetője. „Az emberi jogok európai chartája szerint szabad a véleménynyilvánítás, egyszerűen nem vezetheted be, hogy tilos dobot használni, vagy hogy tilos kalapot rázni.

Idézet
Annyi kellett volna, hogy a város kijelöljön tereket, utcákat, ahol reggeltől estig lehet a művészeknek bármit csinálni, s ezeknek a művészeknek még valami pályázat alapján szállást is biztosítani, hogy idejöjjenek. De ez a határozat intézményesíti a cenzúrát: három pontja is tartalmi kérdésekről szól, hogy a bizottság ellenőrizheti a tartalmat, s ha nem megfelelőnek tartja, betilthatja. Ilyent a Ceașescu-rendszerben sem mertek leírni!

 – adott hangot felháborodásának Gáspárik, aki az ominózus rendelet miatt panaszt iktatott már a helyi tanácsnál, a továbbiakban pedig a prefektushoz és a közigazgatási bírósághoz fordul, hogy a tanácsi határozat megsemmisítését kérje. Úgy véli, ha probléma alakulna ki az utcai művészeteknél, például valaki uszítana vagy egyéb törvénysértőt követne el, azt nyilván jogosan megakadályozhatná a rendőrség jogosan, de előre nem lehet cenzúrázni a művészetet.

Folytassák, kérem!
Örömmel vettük tudomásul, a marosvásárhelyi civilek egy része fontosnak tartotta, hogy az utcazenélés kérdésében hallassa hangját. Ám üröm az örömben, hogy ezt a lendületet, elszántságot sajnos nem tapasztaltuk a marosvásárhelyi orvosi egyetem körüli botrány kapcsán. Amennyiben úgy döntenek, hogy az orvosi egyetem témakörében is egy asztalhoz ülnek, boldogan adunk felületet a Székelyhon.ro oldalon, hogy elmondhassák meglátásukat. Beszéljék meg! (Kozán István)

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 19., kedd

Már nem penészes falak közt tárolják a liszteszsákokat – javuló élelmiszer-biztonság

Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.

Már nem penészes falak közt tárolják a liszteszsákokat – javuló élelmiszer-biztonság
Hirdetés
2026. május 19., kedd

Elmondták a véleményüket az emberek az adóhatóság szolgáltatásairól

Összesítette a pénzügyminisztérium az Országos Adóhatóság (ANAF) szolgáltatásaival és a Privát Virtuális Tér (SPV – Spațiu Privat Virtual) elnevezésű platformmal kapcsolatban az adófizetők részéről beérkezett visszajelzéseket.

Elmondták a véleményüket az emberek az adóhatóság szolgáltatásairól
2026. május 19., kedd

Ügyvivő külügyminiszter: a NATO keleti szárnyán, köztük Romániában történik a legtöbb drónincidens

A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ügyvivő külügyminiszter.

Ügyvivő külügyminiszter: a NATO keleti szárnyán, köztük Romániában történik a legtöbb drónincidens
2026. május 19., kedd

Szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklós több utcájában

Meghibásodás történt az ivóvízhálózaton, a javítási munkálatok ideje alatt szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán Gyergyószentmiklós több utcájában 8-16 óra között.

Szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklós több utcájában
Hirdetés
2026. május 19., kedd

Börtön is járhat a jövőben az egészségügyben dolgozók megfélelmlítéséért vagy a velük szembeni agresszióért

Kedvezően véleményezte kedden a szenátus jogi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely bírsággal vagy szabadságvesztéssel bünteti az egészségügyi dolgozókkal szembeni megfélemlítést vagy agressziót.

Börtön is járhat a jövőben az egészségügyben dolgozók megfélelmlítéséért vagy a velük szembeni agresszióért
2026. május 19., kedd

Elhunyt Scherer Péter színművész

64 éves korában elhunyt Scherer Péter, az egyik legismertebb magyar színművész – adta hírül Facebook-oldalán az általa is alapított Nézőművészeti Kft. színtársulat.

Elhunyt Scherer Péter színművész
Elhunyt Scherer Péter színművész
2026. május 19., kedd

Elhunyt Scherer Péter színművész

2026. május 19., kedd

Román vadászgép lőtt le egy ukrán drónt Észtország felett

Egy légtérvédelmi járőrszolgálatot teljesítő román F-16-os vadászgép lelőtt kedden Észtország fölött egy feltételezések szerint Ukrajnából érkezett drónt – számolt be a Reuters jelentése nyomán az Agerpres.

Román vadászgép lőtt le egy ukrán drónt Észtország felett
Hirdetés
2026. május 19., kedd

Ők viszik idén a labarumot és a bazilikajelvényt a csíksomlyói nyeregbe

A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium öt éltanuló és közösségi életben is aktív végzőse hordozhatja a búcsús jelképeket az idei pünkösdi búcsún a hagyományoknak megfelelően.

Ők viszik idén a labarumot és a bazilikajelvényt a csíksomlyói nyeregbe
2026. május 19., kedd

A legszebb hímzett asztalkendőket keresik

A Kárpát-medence egész területéről és a diaszpórából is várják az alkotásokat a második alkalommal meghirdetett hímzett ünnepi asztalkendők pályázatára.

A legszebb hímzett asztalkendőket keresik
2026. május 19., kedd

Ekkor mondhatunk búcsút a kétszámjegyű inflációnak a jegybank szerint

A Román Nemzeti Bank (BNR) 3,9 százalékról 5,5 százalékra rontotta a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig 2,9 százalékos inflációval számol – jelentette be kedden Mugur Isărescu.

Ekkor mondhatunk búcsút a kétszámjegyű inflációnak a jegybank szerint
Hirdetés