Hirdetés
Hirdetés

Cenzúrázott művészet? Kifogásolt utcazene-bizottság Marosvásárhelyen

Gáspárik Attila  az intézményesített cenzúrát nehezményezi •  Fotó: Haáz Vince

Gáspárik Attila az intézményesített cenzúrát nehezményezi

Fotó: Haáz Vince

Eddig csendháborításként vagy épp koldulásként értékelték és büntették Marosvásárhelyen az utcai zenélést. Ezt az áldatlan állapotot kívánja megszüntetni egy nemrégiben elfogadott helyi tanácsi határozat, amely szabályok közé terelné ezt a Romániában még nem szabályozott művészeti tevékenységet.

Szász Cs. Emese

2019. február 21., 17:372019. február 21., 17:37

2019. február 21., 18:372019. február 21., 18:37

Az RMDSZ legújabb önkormányzati képviselőjeként, első saját kezdeményezésével éppen az utcazenélést szerette volna lehetővé tenni Vajda György, a javaslatát el is fogadták a novemberi tanácsülésen, így aki most zenélni vagy bármilyen performansszal szeretne fellépni Marosvásárhely utcáin, már megteheti, de csak bizonyos szabályok szerint:

többek közt egy nyolctagú bizottság dönti el, hogy művészi értéket közvetít-e vagy sem az adott fellépő, produkció.

Hirdetés
Vitafelek a Marosvásárhelyi Rádiónál •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Vitafelek a Marosvásárhelyi Rádiónál

Fotó: Haáz Vince

Ez a szabályozási rendszer – furamód – igen nagy vitát váltott ki a közösségi média felületein, ahol többek közt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, Gáspárik Attila sérelmezte, hogy a határozat

„lábbal tiporja a szólás- és művészeti szabadságot”,

és jelezte, hogy a színház, bár kapott felkérést, nem kíván tagja lenni annak a bizottságnak, amely eldöntheti, hogy Marosvásárhelyen ki énekelhet, zenélhet, festhet vagy válhat élő szoborrá az utcán.

Vajda György jószándékkal fogott neki a határozatnak •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Vajda György jószándékkal fogott neki a határozatnak

Fotó: Haáz Vince

Mindenkit megvédene az új RMDSZ-tanácsos

Az utcazenélésről folytatott vita csak egy azon témák közül, amelyek folyton érvek, ellenérvek ütköztetésére, de személyeskedésre is serkentik a marosvásárhelyieket a közösségi média felületein, a Marosvásárhelyi Rádió pedig úgy döntött, teret ad ezeknek a vitáknak, megpróbálja a feleket megszólaltatni, sőt mi több, moderálni is a beszélgetést.

Idézet
Az a tapasztalat, hogy Facebookon a vélemények nem közelítenek, hanem inkább távolodnak egymástól

– fogalmazott Szász Attila, a rádió főszerkesztő-helyettese, magyarázván, miért is terelték élő beszélgetésbe az online vitákat. Az utcazene szabályozásának témája pedig a Beszéljük meg sorozat első része volt.

Vajda György, a testületbe az RMDSZ színeiben pótlistáról bejutott tanácsos a Marosvásárhelyi Rádió stúdiótermében elismerte, gyakorlatilag semmi tapasztalattal, hályogkovácsként fogott neki legelső tanácsi határozattervezetének, de mindenképp jó szándékkal. „Láttam, hogy az utcazenélésről sehol sincs semmi, a hazai kulturális szabályzat nem vonatkozik semmiféle kültéri tevékenységre, s így arra gondoltam, hogy legyünk mi ebben az úttörők. Megpróbáltam tájékozódni, London, New York, Párizs szabályait elemeztem. Némelyeknél van licencbizottság, amelyektől az engedélyt meg kell szerezze a művész.

Idézet
Olyan törvényt szerettem volna alkotni, amely megvédi elsősorban azokat a zenészeket, akik az utcán zenélnek, de nyilván a másik felet is figyelembe kell venni, hiszen van, akinek nem tetszik a muzsika az utcán, van, akit zavar.

Mivel eddig mindenféle utcazenét a helyi rendőrség egyszerűen csendháborításnak tartott, arra gondoltam, hogy legyen egy szakmai bizottság, amely azt mondja, hogy ez igenis művészet, s akkor ezt szabad” – magyarázta motivációit Vajda György, aki szerint,

ha megvan a szakmai bizottság „ítélete”, már csak területfoglalást kell kérni az óhajtott helyszínre, s azért fizetni egy jelképes bért, ami jelenleg 1 lej egy négyzetméterre naponként.

Az önkormányzati képviselő hozzátette, nem csak az utcai zenélést, hanem például a graffitizést is szabályozza a határozat, amire régóta vártak a képzőművészek.

Vizi Imre is próbálta az utcazenélést, a szabályozás miatt nincs benne köszönet •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Vizi Imre is próbálta az utcazenélést, a szabályozás miatt nincs benne köszönet

Fotó: Haáz Vince

Nem akarnak bizottságot a zenészek

Vizi Imre zenész elmondta, egy alkalommal ő is utcai zenélésre adta a fejét Marosvásárhelyen jótékonysági céllal, bement a polgármesteri hivatalba bejelenteni, de ők nem is értették, mit akar, és a helyi rendőrséghez küldték, akik 30 nap múlva akarták kérését elbírálni, végül szóban megegyeztek, hogy egy órát zenélhet. „Ezt nem szeretném megismételni, ezért örültem, hogy egy tanácsi határozat foglalkozik a kérdéssel, de a bizottságot én is meredeknek találom” – fogalmazta meg Vizi Imre, aki szerint

az lenne az ideális, ha nyitnának a zenészek felé: első fázisban csak minimális szabályozás, gyakorlatilag egy regisztrációs kötelezettség lépne érvénybe.

Egy másik zenész, Fehér Csaba Európa több pontján lépett fel már az utcán, két-három nagyvárost s ugyanennyi kisvárost is kipróbált Németországban, Ausztriában, Írországban, Luxemburgban, s úgy véli, a bizottság bár létezik például Párizsban, ez inkább kivétel, amit nem kéne követni Marosvásárhelyen. „Én személy szerint a szakmai bizottságot elhibázott ötletnek tartom.

Idézet
Én abban hiszek, hogy ha valakinek van egy hangszer a kezében, és megpróbál valamit, az tudja megtenni, mert joga van hozzá. S aztán ha valamelyik állampolgárnak nem tetszik, akkor azt kezelni kell

–fejtette ki Fehér Csaba. Úgy véli, az utcai művészet vagy teljesen demokratikus lesz, vagy inkább ne legyen.

A Maros Művészegyüttes vezetője, Barabási Attila és a Vásárhelyi Forgatag főszervezője, Portik Vilmos is elmondta, hogy mik a tapasztalataik az utcai performanszok kapcsán, a népi együttes ugyanis a tánc világnapján szokott szervezni táncos flashmobokat közterületen, a Vásárhelyi Forgatagon pedig hol bábszínház, hol zene, hol egyéb produkció jelenik meg az utcán. Barabási Attila elmondta: ők,

hogy kikerüljék az engedélykérést, és a tizenvalahány-tagú bizottság előtt való megjelenést, négy perc alatti villámcsődületeket szerveznek, mert négy perces tánc erejéig sem területfoglalás, sem engedély nem kell.

Portik Vilmostól megtudtuk, hogy a Vásárhelyi Forgatag ideje alatti utcai művészeti tevékenységekre ők mindig területfoglalási engedélyt kérnek, illetve bizottság előtt jelennek meg, s többek közt tűzoltóknak, csendőröknek magyarázzák, hogy ki milyen produkcióval zavarja meg a köztéri csendet, s az meddig tart majd.

•  Fotó: Facebook/StreetMusic Festival Satu Mare Galéria

Fotó: Facebook/StreetMusic Festival Satu Mare

A kalapot rázni nem szabad

A vitán elhangzott, hogy a határozat legnagyobb hibája, hogy  agyonszabályozta az utcai művészetet, többek közt az is benne van, hogy a nyolctagú bizottság (a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Művészeti Egyetem, az Ariel Ifjúsági és Gyerekszínház, a művészeti iskola, a polgármesteri hivatal, a városi tanács, a képzőművészeti alap és a Maros Művészegyüttes egy-egy képviselője) egyöntetűen kell döntsön a művészről, a produkcióról, ami igencsak megnehezíti a művész dolgát, ráadásul

olyanok vannak a szabályzatban, hogy emlékművek közelében nem szabad fellépni, vagy a kalapot ki lehet tenni, hogy pénzt dobjanak bele, de nem szabad rázni azt.

Még az is elhangzott, hogy „ha meg akarsz ölni egy kezdeményezést, hozz létre egy bizottságot”. Vajda György városi tanácsos elmondta, ő jó szándékkal kezdeményezte a határozatot, amin azonban hajlandó változtatni is, nyitott bárki javaslatára, igaz, azt majd megint el kell fogadtatni Marosvásárhely helyi tanácsával.

Gáspárik és a cenzúra

Gáspárik Attila színházigazgató kisebb botrányt okozva elhagyta a vita helyszínét azt kifogásolva, hogy bár meghívottként vett azon részt, álláspontját nem mondhatta el időben. A Székelyhon megkeresésére később elmondta, hogy

Vajda György tanácsi határozata nem hogy segítené, inkább akadályozza az utcai művészetet.

„Ha valami nem volt leszabályozva, azt miért kell leszabályozni? Ha volt egy túlbuzgó rendőr, akkor azt fel kell jelenteni, a rendőrséggel meg le kell ülni és elmagyarázni, hogy mi a művészet” – véli a Nemzeti színház vezetője. „Az emberi jogok európai chartája szerint szabad a véleménynyilvánítás, egyszerűen nem vezetheted be, hogy tilos dobot használni, vagy hogy tilos kalapot rázni.

Idézet
Annyi kellett volna, hogy a város kijelöljön tereket, utcákat, ahol reggeltől estig lehet a művészeknek bármit csinálni, s ezeknek a művészeknek még valami pályázat alapján szállást is biztosítani, hogy idejöjjenek. De ez a határozat intézményesíti a cenzúrát: három pontja is tartalmi kérdésekről szól, hogy a bizottság ellenőrizheti a tartalmat, s ha nem megfelelőnek tartja, betilthatja. Ilyent a Ceașescu-rendszerben sem mertek leírni!

 – adott hangot felháborodásának Gáspárik, aki az ominózus rendelet miatt panaszt iktatott már a helyi tanácsnál, a továbbiakban pedig a prefektushoz és a közigazgatási bírósághoz fordul, hogy a tanácsi határozat megsemmisítését kérje. Úgy véli, ha probléma alakulna ki az utcai művészeteknél, például valaki uszítana vagy egyéb törvénysértőt követne el, azt nyilván jogosan megakadályozhatná a rendőrség jogosan, de előre nem lehet cenzúrázni a művészetet.

Folytassák, kérem!
Örömmel vettük tudomásul, a marosvásárhelyi civilek egy része fontosnak tartotta, hogy az utcazenélés kérdésében hallassa hangját. Ám üröm az örömben, hogy ezt a lendületet, elszántságot sajnos nem tapasztaltuk a marosvásárhelyi orvosi egyetem körüli botrány kapcsán. Amennyiben úgy döntenek, hogy az orvosi egyetem témakörében is egy asztalhoz ülnek, boldogan adunk felületet a Székelyhon.ro oldalon, hogy elmondhassák meglátásukat. Beszéljék meg! (Kozán István)

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. október 24., péntek

Kisvárosi terrortól a betiltott székely zászlóig. Szondy Zoltán a Summában

A kétezres évek elején egy maffiaszerű szervezet működött Csíkszeredában, amelynek felszámolásában Szondy Zoltán újságíróként oroszlánrészt vállalt; kétszer meg is verték. Erről az időszakról is mesélt a Székelyhon közéleti műsorában, a Summában.

Kisvárosi terrortól a betiltott székely zászlóig. Szondy Zoltán a Summában
Hirdetés
2025. október 23., csütörtök

Fáklyák és fiatalok: új formát kapott az október 23-i megemlékezés Gyergyószentmiklóson

Más volt ez a gyergyószentmiklósi megemlékezés, mint az elmúlt években. A város főterén idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét. A forradalom szelleme „kijött az utcára” – és magával hozott fiatalokat is.

Fáklyák és fiatalok: új formát kapott az október 23-i megemlékezés Gyergyószentmiklóson
2025. október 23., csütörtök

Jó hogy nem álltak le a vonatjáratok, mert így a CFR elmondhatta, hogy nem befolyásolja a menetrendet az óraátállítás

Október 26-ától, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.

Jó hogy nem álltak le a vonatjáratok, mert így a CFR elmondhatta, hogy nem befolyásolja a menetrendet az óraátállítás
2025. október 23., csütörtök

„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem” – Sepsiszentgyörgyön is megemlékeztek a szabadságharc hőseiről

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján mintegy 100 ember gyűlt össze a sepsiszentgyörgyi 56-os emlékparkban jelenlétével megtisztelni a hősök áldozatát.

„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem” – Sepsiszentgyörgyön is megemlékeztek a szabadságharc hőseiről
Hirdetés
2025. október 23., csütörtök

Hősök, akiket az igazság iránti szeretet megszabadított a félelemtől

A 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit elevenítették fel a kézdiszéki diákok. Az október 23-i, hősök tiszteletére rendezett megemlékezés több kézdivásárhelyi helyszínen zajlott: a református temetőben, a főtéren és a művelődési házban.

Hősök, akiket az igazság iránti szeretet megszabadított a félelemtől
2025. október 23., csütörtök

Marosvásárhely főhajtása: ökumenikus istentisztelettel és fáklyás menettel emlékeztek az ötvenhatosokra

A nemzeti emlékezet helyszíne volt október 23-án a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia, ahol az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt hajtottak fejet az ünneplők, majd fáklyákkal a kezükben közösen vonultak a Várudvarba.

Marosvásárhely főhajtása: ökumenikus istentisztelettel és fáklyás menettel emlékeztek az ötvenhatosokra
2025. október 23., csütörtök

Nem szavazta meg az RMDSZ, nem kap székhelynek való irodát a gyergyószentmiklósi EMSZ

A gyergyószentmiklósi képviselő-testület napirendjén volt egy iroda biztosítása az EMSZ számára, de a pártnak mégsem lesz új székháza az RMDSZ frakció tartózkodása miatt. Egy új oktatási központ létesítéséhez pedig további egyeztetések szükségesek.

Nem szavazta meg az RMDSZ, nem kap székhelynek való irodát a gyergyószentmiklósi EMSZ
Hirdetés
2025. október 23., csütörtök

Orbán Viktor: aki magyar, az békét akar, aki magyar, az élni akar

Nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért – jelentette ki a miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott ünnepi megemlékezésen csütörtökön Budapesten.

Orbán Viktor: aki magyar, az békét akar, aki magyar, az élni akar
2025. október 23., csütörtök

Munkabalesetben vesztette életét egy férfi Sepsiszentgyörgyön

Munkabalesetben vesztette életét egy férfi csütörtökön, aki egy sepsiszentgyörgyi oktatási intézmény felújítási munkálatában vett részt.

Munkabalesetben vesztette életét egy férfi Sepsiszentgyörgyön
2025. október 23., csütörtök

Kábítószer-csempészet és -kereskedelem miatt tartóztattak le egy férfit Marosvásárhelyen

Őrizetbe vettek a hatóságok egy 41 éves férfit szerdán Marosvásárhelyen, aki a megalapozott gyanú szerint kábítószert csempészett az országba, melyet itt akart értékesíteni.

Kábítószer-csempészet és -kereskedelem miatt tartóztattak le egy férfit Marosvásárhelyen
Hirdetés