Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:56

Szilveszterkor a székelyföldiek is megkérik a szállások árát, de mit kínálnak cserébe?

20:47

Újra felhasználják Marosvásárhely régi köztéri gránitköveit

20:32

A kovásznai unitáriusok évszázados álma valósulhat meg

20:30

Székelykeresztúron meccselnek a női kézilabdázók

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Megszálltak a rendőrök egy Maros megyei községet

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Élelem nélkül, embertelen körülmények között dolgoztattak Kovászna megyeieket Magyarországon

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Elkezdték telepíteni a digitális hulladékgyűjtőpontokat Csíkszeredában

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Az FK Csíkszereda női labdarúgóival is találkozott Szijjártó Péter miniszter

Boszorkányt égettek a képzőművészek Marosvásárhelyen

Kötetlen, őszi akcióra hívta össze a képzőművészeket és barátait a szövetség

Fotó: Gálna Zoltán

Máglyarakás, rajta stilizált boszorkányok látványa fogadta azokat, akik szombaton kora délután betértek a képzőművészek műtermeinek helyet adó, egykori marosszéki vármegyeháza udvarába. A Képzőművészek Országos Szövetségének Maros megyei részlege Mana Bucur irányításával negyedik alkalommal szervezte meg a Boszorkányégetés címet viselő tevékenységet.

Antal Erika

2017. október 22., 18:432017. október 22., 18:43

Többnyire marosvásárhelyi képzőművészek, – leginkább textilesek – gyűltek össze az egykori vármegyeháza udvarára, ahol negyedik alkalommal szervezett boszorkányégetéses-happeninget Mana Bucur, a Képzőművészek Országos Szövetségének Maros megyei elnöke. Keramikusok és szobrászok is részt vettek az eseményen, a vásárhelyi alkotók mellett Kolozsvárról és Segesvárról is érkezett egy-egy művész. Bandi Katalin, Csíky Szabó Ágnes, Dorel Cozma, Gheorghe Mureșan, Kovács Gabriella, Nagy Zsuzsa, Mana Bucur, Forró Ágnes, Maria Gliga, Gergely Erika, Hunyadi Mária, Nagy Dalma, Molnár Krisztina, Nagy Zsuzsa, Puskai Sarolta, Mariana Olteanu, Mariana Șerban, Kozma Rozália kapott meghívást a rendezvényre, de eljött Barabás Éva festő, Hunyadi László szobrász, és Bálint Zsigmond fotóművész is. Ahogy többen elmondták,

jó volt együtt lenni egy ilyen kellemes őszi napon, ahol a művészeti alkotás és a játék volt a központban.

Kész a máglya, de még nem határozták el, felgyújtják, vagy sem

Fotó: Gálna Zoltán

A közel háromszázéves ház emeleti folyosóján függesztették ki azokat a textilmunkákat, amelyek zömében már korábban elkészültek, de volt közöttük friss munkák is. Hunyadi Mária elmondta, színes Európát jelképező munkája két éve készült, de aktualitását mára sem veszítette el. Ezt erősítette meg Bandi Katalin is, aki két munkát függesztett ki. A textilmunkák között zászlókat, függönyöket, faliszőnyegeket láthattunk, volt közöttük boszorkányt ábrázoló, Erdély sitilizált zászlaja, céh-zászló, népművészeti motívumokkal, vagy absztrakt ábrákkal díszített mű.

A textilművészek mellett a keramikusok is felszerelték kis égető-kemencéjüket, amelyben egy japán módszer szerint égették ki alkotásaikat.

Fotó: Gálna Zoltán

Mana Bucur megnyitóbeszédében a 18. századi utolsó boszorkányégetésre utalt, amelynek apropóján szervezte a szombat délutáni eseményt.

Farkas Borbála marosvásárhelyi cselédlány ellen 1752. április 12-én kezdődött a nyomozás, a boszorkányság vádját Bányai Székely György szenátor (helyi tanácsos) képviselte. A perben 104 tanút hallgattak ki, akik közül 78-an terhelő vallomást tettek. Miután a vádlotton elvégezték a vízpróbát – vagyis bedobták a Marosba, ahol nem süllyedt el, ami az ártatlanságát bizonyíthatta volna, – megtagadták tőle a fellebbezés jogát és máglyahalálra ítélték. A máglyát a városon kívül, a Maros partján állították fel. Marosvásárhelyen – egyes vélemények szerint Európában – ez volt az utolsó boszorkányégetés.

Zászlók között égett Bori, Marosvásárhely és Európa utolsó boszorkánya

Fotó: Antal Erika

Hunyadi Mária a két évvel ezelőtti eseményre

reklámújságokból mintázta meg azt a boszorkányt, akit 1746-ban ítéltek máglyahalálra, és a Bori nevet adta neki. Akkor nem égették el, megesett a szívük rajta. Tavaly az esemény elmaradt, így a kis színes boszorkány két évig a műtermekben „élt”.

Az idén nem kerülte el a máglyahalált, bár néhányan szerették volna megmenteni az életét, alkotója azonban úgy gondolta, itt az ideje, hogy beteljesüljön az, amiért létrehozta. Mana Bucur előbb a nagy máglyát, Maria Gliga alkotását gyújtotta meg, majd utána következett Bori elégetése.