„Nem tűrik tovább az idegen jelképeket” a románok az úzvölgyi katonatemetőben

A hősök napja alkalmából ismét az úzvölgyi katonatemetőbe vonultak a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Calea Neamului (Nép Útja) egyesület követői csütörtökön. Az eseményen megjelent George Simion AUR-elnök is, aki kijelentette: pártja kezdeményezni fogja, hogy a katonatemető ügykezelése kerüljön a Védelmi Minisztériumhoz.

Ferencz Alpár

2022. június 03., 09:242022. június 03., 09:24

2022. június 03., 09:452022. június 03., 09:45

„Nem tűrik tovább az idegen jelképeket” a románok az úzvölgyi katonatemetőben

Fotó: Pinti Attila

A hősök napja alkalmából ismét az úzvölgyi katonatemetőbe vonultak a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Calea Neamului (Nép Útja) egyesület követői csütörtökön. Az eseményen megjelent George Simion AUR-elnök is, aki kijelentette: pártja kezdeményezni fogja, hogy a katonatemető ügykezelése kerüljön a Védelmi Minisztériumhoz.

Ferencz Alpár

2022. június 03., 09:242022. június 03., 09:24

2022. június 03., 09:452022. június 03., 09:45

Horea, Cloșca és Crișan román népi felkelőket ábrázoló óriásplakát alatt vonult a hősök napja alkalmából összegyűlt tömeg az úzvölgyi katonatemetőhöz csütörtök délután – a „ledöntésre ítélt” betonkeresztek „védelmével” indokolt előzetes nagyszabású mozgósítás ellenére nem többen, mint tavaly. A temetőben tartott ortodox szertartás és a közéleti szereplők beszéde előtt

Mihai Tîrnoveanu, a Calea Neamului egyesület vezetője papírra nyomtatott román trikolórral takarta le a román és magyar kétnyelvű tájékoztatóplakátokat az emlékhely kőfalán.

Fotó: Pinti Attila

Az eseményt Dormánfalva polgármestere, Constantin Toma moderálta. Ő az első világháború hősi román halottjainak emlékét idézte az egybegyűlteknek.

„A dormánfalvi idősek azt mesélik: annyi vér folyt itt, Moldova kapujánál, hogy az Úz-patak vize nyolcvan kilométerre is vörös volt. Ezért soha nem szabad elfelednünk ezeket a hősöket, mindegy milyen nehéz, mindegy ha egyesek azt mondják, a keresztjeiket le kell rombolni. Mivel a katonáink manapság nem tudom, be akarnak-e avatkozni – sok dolog nem úgy megy, ahogy kellene –, ma az egyház és a hétköznapi román ember a lándzsa hegye. Az önök jelenléte azt mutatja, hogy ez a nemzet szükség esetén felébred, és képes arra, hogy megerősítse értékeit. Nem tudunk bármit elfogadni. Nem kérjük senki sajnálatát, nem kérjük, hogy tiszteljenek. Nem kérjük senkinek az engedélyét, hogy jöjjünk, és megtiszteljük hőseink emlékét. Ezt a jogot hőseink nyerték el, amikor létrehozták Nagy-Romániát.”

Mihai Tîrnoveanu, Constantin Toma és George Simion

Fotó: Pinti Attila

A polgármester felszólalása után Mihai Tîrnoveanu, a Calea Neamului egyesület vezetője vette át a szót.

Idézet
2019 óta minden évben eljöttünk ide, és minden alkalommal azt láttuk, hogy az ortodox papjaink háta mögött idegen jelképek vannak. Azoknak a jelképei, akik összetörték csontjainkat, felakasztottak, megégettek minket, akik csákánnyal rombolták le a román templomokat – de ma ezeket a jelképeket nem tűrjük tovább. Nem romboljuk le azokat, mint ahogy ők szent templomainkkal tették, hanem letakarjuk őket a román trikolórral

– jelentette ki Tîrnoveanu, amit az összegyűltek tapsviharral „jutalmaztak”, majd a dormánfalvi polgármester felkérésére elénekelték a román himnuszt. Eközben az egybegyűltek román nemzeti színű szalagokat kötöttek a katonatemető bejáratára, a székely kapura.

Fotó: Pinti Attila

A himnusz után ortodox egyházi szertartáson olvasták fel a szerintük a temetőben nyugvó román katonák névsorát. Az egybegyűltek „Jelen!” felkiáltással válaszoltak a felolvasott nevekre.

A megemlékezésen jelen lévő Mircea Chelaru nyugalmazott tábornok beszédében megerősítette a magyar jelképek letakarásának szükségességét.

Mircea Chelaru

Fotó: Pinti Attila

„A román nép legnagyobb erénye a jóság. Mi meg tudunk bocsájtani. Meg tudunk bocsájtani azoknak, akik értik a bocsánatunkat. De távolról sem bocsájtunk meg azoknak, akik megszégyenítenek minket, akik a földünkre lépnek. Ez az út!” – jelentette ki. Lelkesítő beszédére a tömeg „Éljen Nagy-Románia!” rigmussal válaszolt.

George Simion

Fotó: Pinti Attila

George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, parlamenti képviselő elmondta, „nagy dolog, hogy az utóbbi években sikerült visszavenni az irredenták és sovének által elfoglalt objektumokat – többek között az úzvölgyi katonatemetőt. A mi célunk akkor teljesül, amikor nemcsak én leszek itt, hanem minden román pártelnök megjelenik.”

Ezt követően bírálta a védelmi minisztert, majd bejelentette: az AUR jövő héten kezdeményezni fogja, hogy a katonatemető kerüljön a Védelmi Minisztériumhoz, és így a román államhoz. A tömeg üdvrivalgásban tört ki.

„Lássuk, milyen véleményt mond a védelmi miniszter, a szavazatvesztéstől való félelme ellenében tesz-e lépéseket” – mondta a parlamenti képviselő. Magyarország köztársasági elnökére, Novák Katalinra utalva azt mondta: „láttam egy nőt, aki elnöknek tartja magát, de nem érti a kapcsolódó szokásjogot. Ő a saját trikolórjának színeit festette egy határkőre. Egy barázdányi földet sem fogunk elfeledni.”

Az eseményen felszólalt a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának közelmúltban kinevezett új vezetője, Dragoș Burghelia marosvásárhelyi jogász is.

Dragoș Burghelia

Fotó: Pinti Attila

„Sokan önök közül Románia leginkább próbára tett megyéin keresztül érkeztek: Kovásznán, Hargitán és Maroson keresztül. Itt önmagában harc az, ha valaki megéli hitét, vagy a román nyelvet beszéli. Századokon keresztül voltunk megtűrt nemzet, de 1918-ban megtörtént a nagy egyesülés, és azt hittük, hogy elszakítottuk a rabság láncait. De mára ismét idegenek vagyunk a saját földünkön, diszkrimináltak, bezárt iskolákkal, irredenta szobrokkal a városainkban, és templomokkal, ahol csak néhány hívő maradt. Vannak falvak, ahol csak öt gyermek tanul románul. Vagy összegyűlünk és ökleinket a vihar ellen emeljük, vagy elveszünk mind. A román népnek túl kell élnie Maros, Hargita és Kovászna megyékben – ehhez gyermekeket kell neveljünk.”

A szertartás, az azt követő beszédek és a népdalelőadások után a jelenlévők koszorúkat helyeztek el a 2019-ben emelt beton emlékműnél.

Fotó: Pinti Attila

Az előzményekről

Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában nyilvánította saját közvagyonává az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban a temetőt a csíkszentmártoniak gondozták, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Ezután több per kezdődött, eddig Dormánfalva áll vesztésre, mert jogerősen már kettőt elveszített. A Bákó Megyei Törvényszék idén februárban kihirdetett elsőfokú ítélete értelmében érvénytelen az úzvölgyi haditemetőben létrehozott betonkeresztek és emlékmű számára Dormánfalva által kiadott építkezési engedély. Az ítélet természetes következménye annak a korábbi, tavaly ősszel a Bákói Ítélőtábla által jogerőre emelt döntésnek, amely szerint az úzvölgyi haditemető nem tartozik a Bákó megyei Dormánfalva közvagyonába. A bíróság akkor megerősítette, hogy a moldvai városnak semmilyen jogalapja nem volt saját közvagyonába venni, majd telekkönyveztetni a haditemető 7979 négyzetméteres területét, érvénytelenítve a dormánfalvi önkormányzat erre vonatkozó, 2019. évi határozatait.

A most első fokon lezárult pert szintén 2019-ben indította Csíkszentmárton, kérve a bíróságtól a haditemetőben 2019 áprilisában felállított betonkeresztek és az emlékmű elhelyezését lehetővé tevő, Dormánfalva által kibocsátott építkezési engedély érvénytelenítését. Ezt az eljárást összevonták később a Bákó megyei prefektus hasonló keresetével. A februári ítélet szerint a bíróság helyt adott Csíkszentmárton és a Bákó megyei prefektus kérésének, érvénytelenítve az építkezési engedélyt, és elrendelve a kifogásolt építmények eltávolítását a temetőből. Dormánfalva megfellebbezte az elsőfokú ítéletet, erről a Bákói Ítélőtábla dönt majd.

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

7 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 24., hétfő

Romákról készült portréfilmet mutattak be Csíkszeredában

Bemutatták hétfőn este a Tőlem tudjátok meg – Hat roma portré a székelykeresztúri régióból című portréfilmet a Csíki Moziban. A filmben székelykeresztúri cigányok mesélnek saját tapasztalataikról.

Romákról készült portréfilmet mutattak be Csíkszeredában
2024. június 24., hétfő

Nőnek a bérek az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben

Az e havi bérek – amit jövő hónap első felében folyósítanak az alkalmazottaknak – már nagyobbak lesznek a korábbiaknál az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben. A két ágazat e hónaptól kapja meg a kiharcolt béremelés második felét.

Nőnek a bérek az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben
2024. június 24., hétfő

Ha kánikula, akkor áramszünet?

Éjjel és nappal is áramkiesések voltak a napokban Sepsiszentgyörgyön. Némi balsejtelemmel – a tavaly nyári hosszú áramszünetekre emlékezve – ezek okáról kérdeztük Józsa Csabát, az Electrica szolgáltató háromszéki egységének igazgatóját.

Ha kánikula, akkor áramszünet?
Ha kánikula, akkor áramszünet?
2024. június 24., hétfő

Ha kánikula, akkor áramszünet?

2024. június 24., hétfő

Így kérj tanácsot egy ortodox érsektől? Kiverte a biztosítékot az egyházi vezető erőszakelnéző álláspontja

Az igazságügyi miniszter szerint a családon belüli erőszak áldozatai iránti empátia teljes hiányát mutatják azok a „tanácsok”, amelyeket Tomis ortodox érseke adott egy rádióműsorban egy nőnek, aki a férjétől elszenvedett bántalmazásokra panaszkodott.

Így kérj tanácsot egy ortodox érsektől? Kiverte a biztosítékot az egyházi vezető erőszakelnéző álláspontja
2024. június 24., hétfő

Múzeumok éjszakája: veterán autókat is meg lehetett tekinteni Csernátonban

Az elmúlt szombaton a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban is megünnepelték a Múzeumok éjszakáját, melynek egyik különlegessége a Retrópiknik, azaz a régi autók seregszemléje volt.

Múzeumok éjszakája: veterán autókat is meg lehetett tekinteni Csernátonban
2024. június 24., hétfő

Június vége, július eleje: mit mond a kéthetes időjárás-előrejelzés?

Kiadta az Országos Meteorológia Szolgálat az időjárás-előrejelzését június utolsó, illetve július első hetére vonatkozóan.

Június vége, július eleje: mit mond a kéthetes időjárás-előrejelzés?
2024. június 24., hétfő

Vízszünet szerdán két csíkszeredai utcában

A Harvíz arról tájékoztatja közleményében a csíkszeredai városlakókat, hogy szerdán vízszünetre kell számítani.

Vízszünet szerdán két csíkszeredai utcában
2024. június 24., hétfő

Nyeregben a székely lovasok

Lelkes közönség szurkolásától volt hangos az Óriáspince-tető vasárnap délután, a 13. Székely Vágta döntő futamai alatt. Az időjárás is lovasok oldalára állt, kellemesen lehűlt a levegő a futamok idejére.

Nyeregben a székely lovasok
Nyeregben a székely lovasok
2024. június 24., hétfő

Nyeregben a székely lovasok

2024. június 24., hétfő

Ezernégyszáz kilométert lábbuszoztak a csíkszeredai gyerekek

A 2022-ben útjára indított, majd a 2023-as évben nagyobb sebességbe kapcsolt csíkszeredai Lábbusz-program gyümölcse beérett: a november 6-i indulás óta naponta 100–120 gyermek „tömegközlekedett” iskolába, összesen 11 útvonalon.

Ezernégyszáz kilométert lábbuszoztak a csíkszeredai gyerekek
2024. június 24., hétfő

Lángok csaptak fel egy galócási istállóban

Tűz ütött ki egy gazdasági melléképületben Galócáson, hétfő délután – adja hírül a Hargita megyei tűzoltóság sajtóosztálya.

Lángok csaptak fel egy galócási istállóban
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!