„Kifaggatták” a régészek a fehéregyházi csatateret

A Segesvári-csatában tűnt el a forradalmár költő, Petőfi Sándor. A szabadságharc egyik utolsó csatájának helyszínén forgatott a csapatunk. A Nézőpont arra is kereste a választ, hogy megtalálhatjuk-e valaha a nemzeti hősünk sírhelyét.

Székelyhon

2021. március 12., 12:002021. március 12., 12:00

2021. március 12., 12:062021. március 12., 12:06

Március 15. közeledtével többségünknek a márciusi ifjak, a Pilvax, Petőfi Sándor, egyszóval a kezdetek jutnak eszébe, viszont nem feledkezhetünk meg a végpontokról, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vérbe fojtását eredményező vereségekről sem.

Ilyen veszteség, vereség több szempontból kötődik a Segesvár melletti Fehéregyházához, ahol 1849. július 31-én a Bem József tábornok vezette honvédsereget eltiporta az osztrák-orosz túlerő, az ütközetben pedig odaveszett a költő-forradalmár Petőfi Sándor.

Ennek a csatatérnek a régészeti felkutatásáról két évvel ezelőtt együttműködési megállapodást kötött a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézete, erdélyi viszonylatban pedig a Maros Megyei Múzeum is bekapcsolódott a munkába.

A Székelyhon Tv Nézőpont című műsorában Ötvös Koppány Bulcsú régész, a marosvásárhelyi közgyűjtemény megbízott igazgatója számolt be a kutatás eredményeiről.

A szakértő kifejtette, régészeti szempontból mit jelent egy csatatér felkutatása, és milyen modern eszközöket vetettek be Fehéregyházán.

Ötvös Koppány Bulcsútól megtudtuk, hogy milyen leletek kerültek elő a kutatás során, milyen értéket képviselnek ezek a tárgyak régészeti-történelmi szempontból, és hogy hol állítják ki ezeket.

Bár a mostani munkának nem volt kimondottan célja Petőfi Sándor csontjainak felkutatása, a régész kifejti azt is, mekkora esélye lehet egy ilyen kísérletnek több mint 170 év elteltével.

A Nézőpont legújabb adását pénteken 12 órától láthatják a Székelyhon TV YouTube-csatornáján.