Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:04

100 szék – 100 esély: jótékonysági est a nehézsorsú gyerekekért

14:38

Bravúros diadal: idegenben vette el a Corvinul veretlenségét a Sepsi OSK (videóval)

14:25

Tervezet: megbírságolhatják azokat az autósokat akik töltés nélkül parkolnak az elekromos töltőállomásoknál

13:42

Több mint ötezer tűzoltó áll készenlétben a húsvéti hétvégén

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

Újabb lélektani határt közelít az üzemanyagok ára

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban

Kézdivásárhelyről a nagyvilágba egyetlen hátizsákkal – tippek és trükkök két rutinos utazótól

Románia kitart Ukrajna támogatása mellett

Antal Lóránt: vannak energiahordozóink, de nem mi döntünk az árakról

Brüsszeli bíróság: 600 millió eurót kell fizetnie Romániának az át nem vett vakcinákért

Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell

650 millió dolláros hitelt hagyott jóvá a Világbank a román kormány fejlesztési projektjeinek támogatására

Bíznak a verdájukban az Afrikában ralizó székely srácok

Kalandvágyból nevezett be az afrikai futamra Nagy Attila és László Loránd

Fotó: Go-Rabbit-gyűjtemény

Több mint egy hete rajtolt el Budapestről a „fapados” Dakarnak is nevezett Budapest–Bamako-rali, amelyre három marosvásárhelyi csapat is benevezett. Az egyik duó, a Go-Rabbit tagjai meséltek nekünk afrikai extrém autózásukról, amelyre egy 33 éves Mk2-es Volkswagen Golffal indultak el.

Hajnal Csilla

2020. február 09., 21:572020. február 09., 21:57

Nagy Attila automatizálási mérnököt, aki jelenleg magánvállalkozóként dolgozik elektronika és vendéglátás szakterületen, valamint László Loránd mechatronikus mérnököt, B kategóriás gépjárművezető-oktatót a kalandvágy vezérelte, amikor beneveztek a korai afrikai ralik hangulatát idéző megmérettetésre. A túrakategóriában indultak, mert a „spirit” kategóriát lekésték, a versenykategóriába pedig járművükkel nem nevezhettek be.

Legnagyobb félelmük Afrikában

Egy új világ felfedezése volt a céljuk a ralival, amelyre életükben először jelentkeztek – írták nekünk a srácok, akik a hétvégén az Atlanti-óceán partszakaszán Dakhla felé tartottak, onnan pedig a ráktérítőn áthaladva a mauritániai határ felé vették az irányt. A cél idén nem Bamakóban, hanem Sierra Leone fővárosában, Freetownban lesz, oda-vissza

körülbelül 17 ezer kilométert kell megtenniük.

A Budapest–Bamako-rali egy közös jótékonysági túra, amelyen a versenyzők legtöbbször csak magukra számíthatnak, esetleg egy másik csapatra. Az út során rengeteg probléma felmerülhet: autófeltörés, rablás, bebörtönzés Afrikában gyalogos vagy állat elütése esetén, kiszáradás a sivatagban, napszúrás, ételmérgezés, korrupt határőrök, akik pénz ellenében akarnak átengedni a határon – csak néhány a legszélsőségesebb kihívások közül, amelyekre nem árt felkészülni.

Van, hogy sátorban töltik az afrikai éjszakákat a marosvásárhelyi csapat tagjai

Fotó: Go-Rabbit-gyűjtemény

A marosvásárhelyi srácok legnagyobb félelme mégsem a bizonytalan afrikai jogrendszerhez és az extrém időjáráshoz kötődik. Attól tartanak legjobban, hogy a 33 éves autó cserben hagyja őket a sivatag kellős közepén. Félelmük nem alaptalan, hiszen az elmúlt héten többször is „lesérült” a verdájuk.

„Marokkóba ahogy átkompoztunk, a kipufogórendszer kilyukadt, de azt megjavíttattuk Rabat városában, és még volt egy kis műszaki hiba a jobb féltengellyel, azt is megoldottuk házilag. Jelenleg gondunk van a töltőgenerátorral, de ezt már házilag nem tudjuk megoldani, reméljük, hogy Dakhlában találunk megoldást erre is” – írták pénteken, mi pedig reméljük, hogy sikerült nekik ezt is megjavíttatniuk a hétvégén.

Pénzautomatának nézik őket

Az afrikai országok politikai és biztonsági helyzete állandóan változik. Mauritániában sokáig rendszeresek voltak az emberrablások, bár az elmúlt tíz évben egy sem történt, viszont azóta Maliban vannak polgárháborús körülmények, ezért is hagyták ki idén a útvonalból.

Mint a marosvásárhelyi versenyzők mesélik, a helyiekkel eddig nem volt gondjuk, kedveseknek és segítőkészeknek tűnnek, hozzátéve, „egy ATM-nek néznek minket, és egy tea mellett derítik ki, hogy mennyi pénz is van ezen a kártyán”.

Nem mindig alszanak hotelben, van, hogy sátorban töltik az éjszakákat, ezért egy jó sátor és hálózsák aranyat ér az afrikai ralin.

Rajtuk kívül még két marosvásárhelyi csapat van versenyben, a NOHAI in Africa és a Dacskó Team, előbbiekkel kommunikáltak beszélgetésünk napján, a Dacskó Teammel viszont csütörtök dél óta nem találkoztak – írták a Go-Rabbit duó tagjai. Nagy Attila és László Loránd bíznak a verdájukban, remélik, hogy elviszi őket a célig. Ha pedig megérkeztek Freetownba, eladják vagy elajándékozzák egy helyinek – mesélik.