
Az egykori keskeny nyomtávú vasút emléke. Archív
Fotó: Haáz Vince
Továbbra sem történt előrelépés a Nyárádmentén áthaladó egykori, keskeny nyomtávú vasút helyén, illetve a Szováta és Vármező között működő szakasszal párhuzamosan tervezett bicikliút megvalósításában. A május végén, június elején Maros megyébe érkező minisztériumi szakbizottság látogatása talán előrelépést hoz az ügyben.
2021. május 12., 15:042021. május 12., 15:04
2021. május 12., 15:052021. május 12., 15:05
Noha tavaly szeptemberében a szenátus elfogadta azt a törvénytervezetet, amely szerint a Maros megyei önkormányzat tulajdonába kerül a közlekedési minisztériumtól a már évtizedek óta nem használt keskeny nyomtávú vasút, a képviselőház még nem szavazott erről. Császár Károly Maros megyei szenátor, a törvény kezdeményezője a Székelyhonnak elmondta,
„Remélem, sikerül olyan megoldást találni, ami kedvező lesz Maros megye számára, és elkezdődhet a tervezés. De amíg az állam tulajdonában van, addig még tervezni sem lehet” – hangsúlyozta a szenátor.
Archív
Fotó: Haáz Vince
Amennyiben a képviselőház is jóváhagyja a törvényt, akkor elkezdődhet a műszaki tervek készítése a Nyárádmentére és a Mezőségre tervezett kerékpárút megépítéséhez. A törvény nem vonatkozna a Szováta és Vármező között működő kisvasútra.
pontos adatokkal kiegészítve tettem le a módosító javaslatot” – magyarázta a Székelyhonnak a szenátor.
A Marosvásárhely és Szováta között működő keskeny nyomtávú vasút nagy részét a kilencvenes években felszámolták, a síneket a szakasz java részén ellopták, az állomásépületeket téglánként elhordták, az úttestet átvágó sínpárokat leaszfaltozták, a töltést fák és bokrok nőtték be.
Néhány évvel ezelőtt a vonal másik, marosvásárhelyi végén is pöfékelt egy kirándulóvonat, azonban a mezőségi gőzös nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A kezdeményezők szerint a vasút helyén, illetve annak mentén létesülő kerékpárutak a megye idegenforgalmát fejlesztenék, fellendülne a turizmus, biciklivel könnyen megközelíthetőbbé válnának a települések vagy a környék látnivalói.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
1 hozzászólás