„Ha egészségesebben szeretnénk élni, akkor tudnunk kell, hogy mit eszünk”

A Kárpát-medencei térségben teljesen általános volt, hogy anyáink, nagyanyáink elsősorban a helyi alapanyagokból főztek, sőt nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ezeket az élelmiszereket tartósítsák. Persze nem azt akarom mondani, hogy régen mindenki csak háztáji dolgokat használt, mert nyilván voltak olyan termékek is, amelyeket más forrásból kellett beszerezni, viszont az éves fogyasztásuk nagy hányadáról tudták, hogy megbízható forrásból érkezik.

így el tudjuk képzelni, hogy mennyi tartósítószerre van szükség ahhoz, hogy a szupermarketekben megvásárolható alma olyan kifogástalan állapotba legyen, amilyennek a polcokon látjuk őket. Holott, ha kicsit körbenéznénk a környezetünkben, akkor lehet, ha már a szomszédból szerezhetnénk helyben termesztett almát. Lehet, ha kissé ütött-kopott vagy nem egységes a színe, viszont az ízében és a minőségében biztosan nem csalódunk.

Azonban tudatos vásárló nem születik, csak tanulás és önfejlesztés által válhatunk olyan fogyasztókká, akik ismerik az elfogyasztani kívánt termékek származási helyét. A képlet egyszerű: ha egészségesebben szeretnénk élni, akkor tudnunk kell, hogy mit eszünk.

amelyek a termelés, legyen az mezőgazdaság, kertészet, vagy akár állattenyésztés területén segítenek elhelyezkedni az embereknek. Ugyanakkor, amit mi magunk is alkalmazunk, a megtermelt javakat a közétkeztetésbe visszük be, valamint helyi termelői piacokat szervezünk. Ezeknek köszönhetően a termelők és vásárlók között kialakulhat egyfajta bizalom, ami a rövid ellátások esszenciája.

– A REL kategóriájába sorolandó egy olyan helyzet, amikor székelyföldi termék mondjuk Magyarországon értékesítődik?

– A rövid ellátási láncok egyik alappillére, hogy minél kisebb távolság és közvetítő szereplő legyen a termelő és fogyasztó között.

Csak, hogy példát mondjak: az alföldön nem terem meg az áfonya, sőt arra sincs lehetőség, hogy havasi legelőn tartott állatok tejét helyben feldolgozhassuk, így ezekben az esetekben indokolt bizonyos termékek rövidtávú utaztatása. Az ilyen típusú termékeknek rendkívüli értékük van. Viszont ha már mondjuk egy zöldségről beszélünk, akkor egyértelmű, hogy mindenkinek a helyben megtermelt változatot kell választania.

– Mit nyerhetünk a helyi termékek vásárlása által?

– A rövid ellátási láncokból való vásárlás egy bizalmi kérdés. Arról szól, hogy elhiszem a termelőnek azt, amit állít a termékéről. Régen ezt a bizalmat a kézfogás és az egymás szemébe nézés jelentette. Ez a bizalom tűnik el az 1000 kilométereket utazó termékek esetében.

A termelő részéről szólva, elsősorban vásárlóerőt nyerhetnek, ha a fogyasztók az ő termékeiket részesítik előnyben, ennek köszönhetően az anyagi javakból is nagyobb mértékben tud részesülni. Ez pedig egyenesen arányos azzal, hogy munkahelyeket teremtünk és tartunk meg közösségileg.

Hiszek abban, hogy alulról kell építkezni, kis projektekben gondolkodni, ezáltal közelebb hozni az emberekhez a REL fogalmát.

(X – fizetett hirdetés)