Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:01

A polgármestertől is loptak, térfigyelő kamerákkal azonosították be a terménytolvajokat

20:15

Útlezárással járó fakivágás az országút marosvécsi szakaszán

20:04

Közelebb került a megvalósításhoz a rég várt körforgalom

19:53

Mégsem szigorítják idén a roncsautóprogram feltételeit

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Megtalálta, megtartotta, költeni is kezdte a pénzt

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

Válság a tejiparban: sokszor a moslékban végzi a többletmennyiség

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Ezrek buliztak pénteken is a Vibe Fesztiválon

Bemutatták a kutatási témáikat a gyergyószentmiklósi önkormányzat által támogatott hallgatók

Az önkormányzati képviselők rövid bemutatókból tudhatták meg, hogy mire adott ösztöndíjat a város

Fotó: Balázs Katalin

Akár kétezer lejes anyagi támogatást is kaphat az a gyergyószentmiklósi fiatal, aki felsőfokú tanulmányai során olyan kutatást végez diplomamunkájához, amely Gyergyószentmiklóshoz, vagy legalább Gyergyószékhez kötődik. A lehetőséggel idén öten éltek, közülük négyen sikeresen.

Balázs Katalin

2018. december 26., 16:132018. december 26., 16:13

2018. december 26., 16:142018. december 26., 16:14

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Pál Levente gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő kezdeményezésére jött létre az az ösztöndíj-alap, amelynek idén négy kedvezményezettje volt. Azóta Pál helyét Elekes István vette át, ő népszerűsíti, koordinálja az ösztöndíj-alapot, megszervezi az értékelést, majd a nyertes pályamunkák bemutatását is.

Idén öten jelentkeztek a pályázatra, közülük négynek volt elfogadható dolgozata, ezek közül hármat be is mutattak az év utolsó tanácsülésén.

Kutatott területek

Abrudbányai Melinda kutatásának címe: Krónikus betegek egészségügyi ellátások során tapasztalt nyelvi akadályainak vizsgálata. Számos veszélyt hordoz magában az, ha az egészségügyi ellátás során nem egy nyelvet beszél orvos és páciens. A kitekintésben a jövőről is olvashatunk:

Mivel Gyergyószentmiklóson nincs olyan civilszervezet, amely a krónikus betegeket fogná össze, problémáikkal foglalkozna, jogaikat védené, egy ilyen megalapításában is gondolkodom, a kutatási eredményeimre alapozva.”

Csata-Székely Levente párhuzamosan tanul Finnországban és Gyergyószentmiklóson. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatán alapképzést végzett, diplomamunkájának címe: Jégkorong, mint a sportturizmus forrása Gyergyószentmiklóson. Előadásában kifejtette:

a jégkorongot érdemes beilleszteni a turisztikai kínálatba azért is, mert abban az időszakban vonz turistát, amikor a vendégéjszakák száma csökkenő tendenciát mutat.

Daradics Áron a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatán mesterizett, kutatási témája: Ökoturisztikai lehetőségek Gyilkostó településen. Mind kifejtette, dolgozatának eredetisége abban áll, hogy a problémák felsorolása mellett lehetőségekre is felhívja a figyelmet, így a szennyezést, közművesítést hiányát és háztartási szemét kérdését is taglalta.

Kémenes Edina szintén Földrajz-turizmus szakon, alapképzésen van túl, a diplomadolgozatának témája: Gyergyószentmiklós testvérvárosi kapcsolatai. A dolgozatában feltett kérdések egyike:

hogyan érzi a lakosság „értük, mégis nélkülük” vannak ezek a kapcsolatok, vagy ők is bekapcsolódnak különböző testvérvárosi tevékenységekbe?

A tények mellett azt a kérdést is boncolgatna, milyen haszonnal járna, ha a testvérvárosi kapcsolatokat Közép-Európán kívül képzelné el a város.

Folytatásra érdemes

Elekes István elmondta, szeretné, ha folytatódna e kiírás, minden esztendőben elsőbbséget lehetne biztosítani azoknak, akik szülőföldjükön végeznek kutatásokat. Egyébként a szükséges anyagi alapok nem óriásiak – alapképzés 1200 lej, mesterképzés 1500 lej, doktori képzés 2000 lej egyszeri támogatás –, de hozzájárulhatnak, hogy a fiatal az egyetem utáni életét is itthon képzelje el.