Magyarokat gyalázó Rapid-szurkolók a csíkszeredai városi stadion kerítésén túl
Fotó: Pinti Attila
A labdarúgó másodosztály nem kívánt velejárójaként az FK Csíkszereda szurkolóinak kényszerűen el kell viselniük azt is, hogy az ellenfelek szurkolói már nemcsak idegenben, hanem a hazai mérkőzések alatt is magyarellenes rigmusokkal gyalázzák őket.
2019. október 23., 12:002019. október 23., 12:00
2019. október 23., 12:112019. október 23., 12:11
A Kolozsvári Universitatea után a Bukaresti Rapid drukkerei is „bozgorozással” (ami magyarul hazátlanokat jelent) töltötték idejüket az FK Csíkszereda elleni mérkőzés alatt. Hallván mindezt, adódik a kérdés, milyen lehetősége van a csíkszeredai labdarúgóklubnak, hogy kivédje az ilyen megnyilvánulásokat.
Folytatta a bukaresti és főváros környéki csapatok elleni jó eredményeit az FK Csíkszereda a román labdarúgó 2. Ligában. Valentin Suciu edző legénysége szombaton délután hazai pályán 1–0-ra nyert a Bukaresti Rapid ellen.
– nyilatkozta megkeresésünkre Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke, majd konkrét példákkal folytatta.
„Időközben az események nem várt fordulatot vetek, mert a magyarellenes megnyilvánulások sokkal hangsúlyosabbak voltak, mint amire számítottunk. Például megtudtuk, hogy a Kolozsvári U vezetőségének kapcsolódási pontja a szurkolókkal – ha már nem tudnak feljutó csapatot összeállítani –, hogy együtt védjék Erdélyt a magyaroktól. Ezek a magyarellenes megnyilvánulások hozzájárultak ahhoz is, hogy a román nemzeti válogatottnak az egyik sorsdöntő Európa-bajnoki selejtezőjét zárt kapuk előtt kellett játszania Norvégia ellen, amelyre végül gyermekeket hívtak meg.
– magyarázta Szondy.
Az elnök szerint amennyiben a Krajovai U – Budapesti Honvéd Európa Liga-selejtező mérkőzés eseményeit is figyelembe vesszük (ott a magyarellenes rigmusokon túl a játékvezetőt is bántalmazták a helyi ultrák), lassan összeáll egy olyan kritikus helyzet, amely „számomra egyértelműen azt jelzi, hogy ha valami nem történik, akkor csak rosszabb lesz, mert aki büntetlenül kiabálhat, az előbb utóbb dobálózni is fog”.
Több mint három órát tartott az Universitatea Craiova–Budapest Honvéd párharc csütörtök esti visszavágója a labdarúgó Európa Liga második selejtezőkörében. Végül tizenegyesekkel a román csapat jutott tovább.
A hétvégi FK–Rapid bajnoki találkozón már konkrét lépéseket is tett a csíkszeredai labdarúgóklub azért, hogy az idegenből érkező, ismerten magyarellenes szurkolókat távol tartsa a stadiontól. Igaz, ehhez arra is szükség volt, hogy a megengedett 75 szurkoló helyett közel 300 kérjen jegyet a meccsre.
„Minket a szabályzat arra kötelez, hogy a meglévő helyeink öt százalékát biztosítsuk a vendégszurkolóknak, ez esetünkben 75 hely. Ők azonban háromszázat szerettek volna, mi viszont, elutasítva a várható magyarellenes megnyilvánulásokat, nem egyeztünk ebbe bele. Így a pályán kívülről tették mindezt.
Egy forró hangvételű vitában a Rapid vezetőjének is kihangsúlyoztam, hogy ezt mi Csíkszeredában nem toleráljuk. Rákérdeztem, hogy a mi szurkolóink mivel bántották a Rapidot vagy a román nemzetet? Mire az elnök bocsánatkérően elismerte: szinte sokkot kapott attól, hogy az ő csapatát szurkolóink a találkozó végén megtapsolták. Legyen világos mindenki számára, hogy mi nem fogjuk hagyni, hogy valaki bejöjjön a mi udvarunkra, hogy ott minket szidjon” – húzta alá.
Szondy már várható következményekről is beszámolt a Székelyhonnak. Mint jelezte, a Román Labdarúgó-szövetség tett egy fontos lépést: összehívott egy minisztériumok közti bizottságot, amelyen részt vett a rendőrség és a csendőrség is, és megszületett egy munkaanyag, amit a parlament elé fognak terjeszteni.
„Egyébiránt legutóbbi idegenbeli meccsünkön, a Daco Getica pályáján magyarellenes dalokat játszottak teljes hangerővel a mérkőzés napján már reggel kilenctől a meccs kezdéséig, délután három óráig. A környéken lakó több ezer ember »örülhetett« egész nap, hogy érkezik Bukarestbe az a csíkszeredai csapat, amelytől félteni kell Erdélyt. Már csak azon kell elgondolkodnunk, hogy tavasszal, a Daco Getica csíkszeredai találkozója előtt milyen Bukarestet-féltő énekeket tudunk kitalálni, mert ha ők annyira féltik Erdélyt, akkor nekünk is illene mindezt viszonoznunk. Ahogy elnéztem, van is, amit félteni Bukaresten” – zárta epésen a csíkszeredai klub első embere.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
2 hozzászólás