
Fotó: Keresztes Zoltán
Azok szavazatára is szükség lesz vasárnap, akik távol maradtak az elnökválasztás első fordulójától – hangsúlyozza Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöke. Szerinte a parlamenti választásokon kulcsfontosságú a magas magyar részvétel, hogy ne a román nacionalista voksok döntsenek.
2024. november 25., 17:012024. november 25., 17:01
„Az látszik az elmúlt vasárnapi elnökválasztás eredményeiből, hogy egy 35 százalék körüli román nacionalista szavazási kedv várható a most következő parlamenti választásokon is.
– összegezte Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöke.
Barti hétfői sajtótájékoztatóján a gyergyószéki választási eredményt és a részvételi kedvet értékelve rámutatott, Kelemen Hunor 17329 szavazatot kapott a térség településein, és ez a szám megegyezik azzal, amit az RMDSZ tanácsosi listáira adtak le a júniusi helyhatósági választásokon.
Akkor viszont a gyergyószéki választók – függetlenül attól hogy az RMDSZ, vagy az EMSZ jelöltjeire szavaztak helyi szinten – megértették az összefogás, a közös ügy fontosságát, és az RMDSZ jelöltjeit támogatták szavazatukkal az európai parlamenti választáson. Barti Tihamér arra kér minden gyergyószéki embert, hogy
Az EMSZ szavazóit célzottan is kéri erre, már csak azért is, mert a párt elnöke, Zakariás Zoltán az RMDSZ lista ötödik helyén szerepel, és az ő szavazataikon is múlhat, hogy bejut-e a parlamentbe, vagy sem.
Gyergyóújfaluban már az elnökválasztás első fordulójában bebizonyították az emberek, hogy érzik a közös magyar ügy fontosságát – hangsúlyozta Barti. Véleménye szerint ezt az bizonyítja, hogy a községben kétszer annyian szavaztak Kelemen Hunorra, mint amennyien a nyáron az RMDSZ listájára voksoltak. Vagyis, az EMSZ-tábor is elment szavazni november 24-én, és az RMDSZ jelöltjét támogatta.
hiszen ebben a két községben 50 százalék feletti volt a részvétel, azaz az országos arányt is meghaladta – ismertette Barti.
A gyergyószentmiklósiak kevesebb mint 35 százaléka élt a szavazati jogával vasárnap, ez volt a térségben a legkisebb részvételi arány. Barti Tihamér bízik abban, hogy a parlamenti választásra már megmozdulnak az ott élők is, és leadják a szavazatukat, támogatva a magyar képviseletet. Ugyanígy számít azokra is, akik Csomafalván, Szárhegyen és más településeken nem mentek el szavazni.
Nagy Miklós Gábor Bozgor című kötetét mutatják be hétfőn este hat órakor a gyergyószetmiklósi városi könyvtárban. A kényszerű helyzet miatt Magyarországra települt alkotó az otthon és az idegenség jelentését fejtegeti művében.
Kereskedő cégeket ellenőriztek a hatóságok és az erdőrendészeti szakemberek, akik egy vállalkozásnál 23 köbméter olyan faanyagot találtak, amelynek eredetét nem tudták igazolni, és tárolása sem felelt meg az előírásoknak.
Esőzésre és havazásra ugyanakkor a szél felerősödésére is lehet számítani szombattól hétfőig – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Két új törvénytervezeten dolgozik a parlament családon belüli erőszak elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottsága.
Maros, Hargita és Kovászna megyében is lecserélték az alprefektusokat a pénteki kormányülésen. Régi-új arcok vannak a szociáldemokrata politikusok között.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
3 hozzászólás