„A világ tele van jó emberekkel”, és most már tölgyből is több van

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:45

Legendás magyar előadók mozgatták meg a tusványosi közönséget pénteken

00:06

Otthon bukott el az FCSB, még veretlen az újonc

21:19

Magyarországnak nem érdeke a blokkosodás, Románia a mainstreamhez igazodott

21:03

A kultúra egy szép, színes szőttes, amivel leterítjük a társadalmat?

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szakadékba zuhant egy autó a Nyergestetőn, egy személy életét vesztette

Teherautó és személygépkocsi ütközött, két ember meghalt

Mindeközben Tusványoson leszakadt az ég

Második égszakadás pár óra alatt Tusványoson – fotók

Eddig tartott a kétnyelvűség: román nyelvűre cserélték a táblát

Mit hoznak magukkal Európába a bevándorlók? Nem sok jót

A telephely nem készül el idén, de az új buszok elindulnak

Donald Trumppal szolidarizáltak a 33. Tusványos megnyitóján

Joe Biden bejelentette visszalépését az elnökjelöltségtől

„A világ tele van jó emberekkel”, és most már tölgyből is több van

Hatszáz tölgyfacsemetét ültetett el szombaton a Maros megyei Nyomáti-tetőn a Pando Egyesület önkéntesek segítségével. Az erdősítésre kiválasztott terület a nyomáti unitárius egyház tulajdona.

Antal Erika

2021. november 13., 21:102021. november 13., 21:10

„A világ tele van jó emberekkel”, és most már tölgyből is több van

Fotó: Rab Zoltán

Antal Erika

2021. november 13., 21:102021. november 13., 21:10

Sokkal nagyobb az esélyük a földlabdás csemetéknek a megmaradásra, de így is az első három év kritikus lehet, nagyobb odafigyelés szükséges – mondta el a Székelyhonnak Ungvári Csongor István, a Pando Egyesület munkatársa, hozzátéve, hogy

öt évig gondozzák a fácskákat,

illetve a pásztorok is tudják, hogy ott nem szabad legeltetni, így nagyobb az esélye annak, hogy megmaradnak.

Ungvári Csongor István

Fotó: Rab Zoltán

A tavasszal Hodoson elültetett tölgyfacsemetéknek a 90 százaléka megmaradt – mondta még el a Pando Egyesület munkatársa, ellenben annak, amit a tavaly ültettek, csak a fele. Ezért most

földlabdás csemetéket telepítettek, amelyeket előzőleg vizes vedrekbe helyeztek.

Egy hete Csíkszentdomokoson, az egyesület saját területén ezer tölgycsemetét ültettek el, most szombaton a Nyomáti-tetőn hatszázat. Az ültetési akciót Facebook-oldalukon hirdették, a siker nem maradt el, a vártnál sokkal többen, nyolcvanan érkeztek, hogy besegítsenek az erdősítésbe.

Fotó: Rab Zoltán

Amint Ungvári Csongor István érdeklődésünkre elmondta,

a tölgy lassan nő, harminc év alatt válik termőképessé, ellenben nagyon jól tűri a klímaváltozást.

„Sokan azt gondolnák, hogy Székelyföldön nem honos ez a fa, mert itt leginkább fenyvesek vannak. Holott a tölgy őshonos fajta, csak a 19. században nagy területeket irtottak ki” – magyarázta az egyesület munkatársa, hozzátéve, hogy a székelyföldi templomok gerendázatai is tölgyfából készültek.

Fotó: Rab Zoltán

A Pando Egyesület nemcsak a fás legelőket próbálja visszaállítani, de az erdőket is. A szombaton elültetett csemeték a tél közeledtével hozzájutnak a kellő nedvességhez, azonban

ha nyáron nagy szárazság lesz, öntözni kell.

A tavalyi faültetésnél a nyomátiak traktorral, vederrel, vízzel, ásókkal segítettek, mert úgy vélték, falujuk megmaradásához ezzel is hozzájárulnak – mesélte a Székelyhonnak Szilágyi Szilamér unitárius lelkész, aki elmondta, szombaton a nyomátiak mellett szép számban érkeztek marosvásárhelyiek is, hogy „valami fontosat hagyjanak maguk mögött a faültetéssel”.

Fotó: Rab Zoltán

Volt egy család, akik azért jöttek, mert nemrég épült meg a házuk, és azt szerették volna, hogy ugyanannyi tölgyet ültessenek el, ahányat felhasználtak az új ház gerendázatához

– idézte a lelkész, kiemelve, megfogalmazódott a szombati nap során, hogy „a világ tele van jó emberekkel, akik tenni akarnak a környezetükért”.