„A világ tele van jó emberekkel”, és most már tölgyből is több van

Sokkal nagyobb az esélyük a földlabdás csemetéknek a megmaradásra, de így is az első három év kritikus lehet, nagyobb odafigyelés szükséges – mondta el a Székelyhonnak Ungvári Csongor István, a Pando Egyesület munkatársa, hozzátéve, hogy

illetve a pásztorok is tudják, hogy ott nem szabad legeltetni, így nagyobb az esélye annak, hogy megmaradnak.

A tavasszal Hodoson elültetett tölgyfacsemetéknek a 90 százaléka megmaradt – mondta még el a Pando Egyesület munkatársa, ellenben annak, amit a tavaly ültettek, csak a fele. Ezért most

Egy hete Csíkszentdomokoson, az egyesület saját területén ezer tölgycsemetét ültettek el, most szombaton a Nyomáti-tetőn hatszázat. Az ültetési akciót Facebook-oldalukon hirdették, a siker nem maradt el, a vártnál sokkal többen, nyolcvanan érkeztek, hogy besegítsenek az erdősítésbe.

Amint Ungvári Csongor István érdeklődésünkre elmondta,

„Sokan azt gondolnák, hogy Székelyföldön nem honos ez a fa, mert itt leginkább fenyvesek vannak. Holott a tölgy őshonos fajta, csak a 19. században nagy területeket irtottak ki” – magyarázta az egyesület munkatársa, hozzátéve, hogy a székelyföldi templomok gerendázatai is tölgyfából készültek.

A Pando Egyesület nemcsak a fás legelőket próbálja visszaállítani, de az erdőket is. A szombaton elültetett csemeték a tél közeledtével hozzájutnak a kellő nedvességhez, azonban

A tavalyi faültetésnél a nyomátiak traktorral, vederrel, vízzel, ásókkal segítettek, mert úgy vélték, falujuk megmaradásához ezzel is hozzájárulnak – mesélte a Székelyhonnak Szilágyi Szilamér unitárius lelkész, aki elmondta, szombaton a nyomátiak mellett szép számban érkeztek marosvásárhelyiek is, hogy „valami fontosat hagyjanak maguk mögött a faültetéssel”.