Az emberi gondolatok építőköveiről Csányi Vilmossal

Fotó: Csányi Vilmos/Facebook

A közösségek azon hatalmas tudásanyagát, amellyel az ember az állatok közül kiemelkedett, a generációkon keresztül átadott gondolatoknak, hiedelmeknek köszönheti – mondta Csányi Vilmos etológus, egyetemi tanár szerdai csíkszeredai előadását megelőzően.

R. Kiss Edit

2018. február 27., 19:022018. február 27., 19:02

A Pro Scientia Siculorum Egyesület szervezésében Tóth Balázs és Csányi Vilmos közös online előadást tart Csíkszeredában, szerdán délután fél öttől a Sapientia csíkszeredai karának nagy aulájában. Az előadás témája a Hiedelmeink – Az emberi gondolatok építőkövei címmel megjelent közös kötetük.

Csányi Vilmos Széchenyi-díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, akinek kutatási területe az állati és emberi viselkedés. Amint új könyve és előadása témájáról lapunknak készségesen kifejtette, az emberi gondolkodás alapja egyfajta hiedelemképzés.

Menjünk vissza kicsit az időben: az ember lát valamit, mondjuk egy gyümölcsöt vagy zöldséget, elgondolja, hogy ehető-e, megkóstolja, jónak találja vagy rossznak, majd ezt a gondolatot megosztja a közösségével. Ezután egy csomó ember onnan tudja, hogy az a bizonyos gyümölcs ehető, hogy a közösségben neki azt mondták, ő már nem kell feltétlenül megtapasztalja ezt ahhoz, hogy elhiggye. Szent Ágoston ezelőtt hétszáz évvel nagyon alaposan körbejárta ezt a gondolatot. Azt fejtegette, hogy az ember amikor megszületik, még nincs a tudatánál, elhiszi, hogy ő a szülei gyermeke, hall az idegen városokról, országokról, állatokról, ezeket elhiszi, mert olyanok mondják, akiknek ő hisz, de soha nem tapasztata meg személyesen

− fejtette ki. Rámutatott, ugyanakkor sok mindent úgy csinálunk, ahogy mondják; hogyan kell például gyereket nevelni, főzni, stb., és ezt sosem próbáljuk − vagy legalábbis ritkán − bizonyítani, hogy másként is lehet. „Tehát a közösségek azon hatalmas tudásanyagát, amellyel az ember az állatok közül kiemelkedett, valójában ezeknek az átadott gondolatoknak, hiedelmeknek köszönheti" − összegezte.

Megemlítette, ezen hiedelmek egy része persze hamis, az a gyümölcs lehet mérgező is, másképp is lehet valamit elkészíteni − ezek az ártalmas hiedelmek a generációk során kiszelektálódnak. Vannak viszont olyanok is, amelyen nem igazak, de nem is ártalmasak, így velünk maradnak, ilyenek például a babonák. A modern világban pedig elképesztő sebességgel adódnak át a hiedelmek.

Nyolcmilliárd ember él a földön, ötmilliárd mobiltelefon van, internet, média, ha valaki gondol egyet s felteszi az internetre, akkor lehet, hogy órák múlva az egész bolygón olvassák az, esetleg felkapják és elhiszik. Ez egy rendkívül hasznos és ugyanakkor nagyon veszélyes dolog

− mutatott rá Csányi. Kifejtette, hasznos, mert a jó hiedelmek gyorsan gyakorlattá lehetnek, segíthetik a mindennapi életet, és veszélyes, mert a rossz hiedelmek leellenőrzésére rendszerint nincs idő, gyakran soká derül ki, hogy valami rosszindulatú vagy hazug volt. „Az embernek nagyon észnél kell lennie, hogy honnan veszi a hiedelmeit, mennyire megbízható forrásból, ez a legnehezebb" – állítja a kutató. A tények és hiedelmek viszonyáról még kifejtette, vannak a hiedelmek és ezek közül néhányat lehet ellenőrizni, hogy megfelelnek-e a valóságnak, ezeket hívjuk ténynek.