Átadták a gyergyóalfalvi sportcsarnokot

Amikor egy ilyen megvalósítás történik, mint ebben az esetben a gyergyóalfalvi sportcsarnok megépülése, az közös eredmény, minden erdélyi magyar ember eredménye. Közösen kell megfogalmazzuk a célokat és közösen kell cselekednünk, hogy az megvalósuljon – mondta Kelemen Hunor.

Bende Sándor parlamenti képviselő úgy fogalmazott, hogy ahol a közösség épít, ott van jövő, ahol sportlétesítményt építenek, ott egészséges jövőt teremtenek. Azt kívánta, hogy sok bajnokot tudjanak kinevelni az új sportcsarnokban.

Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyó-területi szervezetének elnöke beszédében azt emelte ki, hogy a sportcsarnok igazából közösségi találkozási helynek is tekinthető, az alfalviaknak pedig hiányzott egy hely, ahol – főleg ilyenkor, télen – találkozni tudnak a sportkedvelői. Mostantól

Gáll Szabolcs polgármester kifejtette, hogy tizenkét éve, amikor polgármesterré választották, már találkozott az igénnyel: Gyergyóalfalunak sportcsarnokra van szüksége. Ennek megvalósítása akkor kilátástalannak tűnt, hiszen korábban már épült egy kisebb iskolai tornaterem, és amikor finanszírozásért kilincselt a különböző intézményeknél, azt a választ kapta, hogy majd akkor lehet sportcsarnoka is a községnek, amikor az ország minden településén lesz legalább egy tornaterem. Azonban amikor Kelemen Hunorhoz fordult, egy hét múlva már elindult a folyamat, és elkészült a létesítmény, mégsem kellett megvárni, amíg minden település megkapja a maga sporttermét – mesélte.

A csarnokot a helyszínen hivatalosan a Sövér Elek-iskolának adta használatba az önkormányzat. Az iskola igazgatója, Jakab-Bálint Márton Szentgyörgyi Albertet idézte, aki már az 1930-as években problémának látta, hogy napi öt tanóra mellett csak heti kétszer van az iskolában testnevelésóra. A helyzet nem javult.

Az avatóünnepség ezúttal nem szalagvágással zárult, hanem a meghívott közösségi vezetők egy labdát passzolgatva adták át a csarnokot a használóinak.