Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:19

Fordítottak a hajrában, megvédhetik címüket az argentinok

22:48

A végén talált be, a visszavágót is megnyerte az U Craiova

21:17

Zelenszkij: Ukrajna évi 10 millióról 20 millióra tervezi emelni dróngyártási kapacitását

21:15

Régiós döntőt játszik a Kovászna megyei kupagyőztes

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Ma reggeli jelentés: a férfi lábán ejtett sebeket a medve

Lovas szekérrel ütközött egy autó Csibában

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál

Amikor még vizigótok „laktak” Udvarhelyen

A székelyföldi régészettudomány tavalyi eredményeiről tartottak konferenciát a magyar tudomány napja alkalmából Székelyudvarhelyen. Egyebek mellett bemutatták a városban feltárt bronzkori vizigót település leleteit is.

Veres Réka

2017. november 12., 16:552017. november 12., 16:55

2017. november 12., 17:082017. november 12., 17:08

Fotó: Barabás Ákos

Veres Réka

2017. november 12., 16:552017. november 12., 16:55

2017. november 12., 17:082017. november 12., 17:08

Fotó: Barabás Ákos

Tizenegyedik alkalommal ünnepelték meg Székelyudvarhelyen a magyar tudomány napját. Az Areopolisz Egyesület a Haáz Rezső Múzeummal, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalával és Hargita Megye Tanácsával együtt szombaton tudományos konferenciát tartott a városháza Szent István-termében, ahol

a régészek a tavalyi kutatások termését mutatták be.

Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója elmondta,

az udvarhelyi régészeket összefogó Areopolisz Egyesület célja az volt, hogy a székelyföldi magyar szakemberek találkozzanak és egy napot a tudománynak szenteljenek, bemutassák egymásnak, illetve a közönségnek kutatási köreiket.

Hozzátette, tavaly a székelyföldi történészek jelentős eredményeket értek el kutatásaik során, és a székelyudvarhelyi régészek is aktívan dolgoztak.

Fotó: Barabás Ákos

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke úgy fogalmazott, próbálják hangsúlyozni a székelyföldi önkormányzatoknak azt, hogy fontos elvégezni a régészeti felügyeletet a különböző munkálatok előtt, hiszen közös múltunkat tárják fel,

konkrét bizonyítékok kerülnek felszínre ezekkel a kutatásokkal, emellett a régészek és a történészek munkája révén fogják megtudni a későbbi generációk, hogy miként életek felmenőik.

Vizigótok Udvarhelyen

Óriási eredményeket hozott az idei munka – mondta Miklós Zoltán. Említette, hogy olykor nehézkes egy-egy kivitelezővel dolgozni, máskor viszont példaértékű az együttműködés. Utóbbira példa a székelyudvarhelyi Color Metal cég, amely szinte harmincezer euróval támogatta az elmúlt másfél évben a székelyudvarhelyi régészeti kutatásokat, éppen ezért a vállalkozás ügyvezetőjének, Godra Zsoltnak egy Múzeumbarát oklevelet adtak át. A támogatott kutatásról,

a Kadicsfalvi-réten feltárt vizigót településről Sófalvi András tartott előadást.

Fotó: Barabás Ákos

Az alacsony teraszon elhelyezkedő, már tíz éve ismert lelőhelyen két hektáron dolgoztak a régészek, így minden idők legnagyobb székelyföldi régészeti feltárásának számít. Sófalvi András elmondta, az ipari zóna bővítésekor,

2007–2008-ban bukkantak rá a bronzkori településrészletre, a Kr. u. 3–4. századi vizigót falura.

Bevezetőjében elmesélte, a gótok a harmadik század elején sűrűn megszállták Erdélyt, különösen a mai Székelyföld területét. Mindössze egy századot voltak itt, a feltárt település is ebből a korszakból származik.

A régészek lakóépületeket fedtek fel, az első ásatásokkor még utcás jellegűnek tűnt, mára már inkább halmazszerűnek vélik a települést, ahol több típusú épületet került elő a közvetett nyomok révén.

A lakóépületek mellett rengeteg olyan leletet tártak fel, amelyek elárulják, miként élhettek a település lakói, így jellegzetes gót edények kerületek felszínre, amelyeket kézzel készítettek. Sófalvi viccesen megjegyezte: