Amikor még vizigótok „laktak” Udvarhelyen

Tizenegyedik alkalommal ünnepelték meg Székelyudvarhelyen a magyar tudomány napját. Az Areopolisz Egyesület a Haáz Rezső Múzeummal, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalával és Hargita Megye Tanácsával együtt szombaton tudományos konferenciát tartott a városháza Szent István-termében, ahol

Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója elmondta,

Hozzátette, tavaly a székelyföldi történészek jelentős eredményeket értek el kutatásaik során, és a székelyudvarhelyi régészek is aktívan dolgoztak.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke úgy fogalmazott, próbálják hangsúlyozni a székelyföldi önkormányzatoknak azt, hogy fontos elvégezni a régészeti felügyeletet a különböző munkálatok előtt, hiszen közös múltunkat tárják fel,

Vizigótok Udvarhelyen

Óriási eredményeket hozott az idei munka – mondta Miklós Zoltán. Említette, hogy olykor nehézkes egy-egy kivitelezővel dolgozni, máskor viszont példaértékű az együttműködés. Utóbbira példa a székelyudvarhelyi Color Metal cég, amely szinte harmincezer euróval támogatta az elmúlt másfél évben a székelyudvarhelyi régészeti kutatásokat, éppen ezért a vállalkozás ügyvezetőjének, Godra Zsoltnak egy Múzeumbarát oklevelet adtak át. A támogatott kutatásról,

Az alacsony teraszon elhelyezkedő, már tíz éve ismert lelőhelyen két hektáron dolgoztak a régészek, így minden idők legnagyobb székelyföldi régészeti feltárásának számít. Sófalvi András elmondta, az ipari zóna bővítésekor,

Bevezetőjében elmesélte, a gótok a harmadik század elején sűrűn megszállták Erdélyt, különösen a mai Székelyföld területét. Mindössze egy századot voltak itt, a feltárt település is ebből a korszakból származik.

A lakóépületek mellett rengeteg olyan leletet tártak fel, amelyek elárulják, miként élhettek a település lakói, így jellegzetes gót edények kerületek felszínre, amelyeket kézzel készítettek. Sófalvi viccesen megjegyezte: