Ami elengedhetetlen, hogy Románia csatlakozzon az euróövezethez

„Ha ez négy, öt vagy hét éven belül sikerül, valószínűleg akkor vezetjük be az eurót, korábban nem lehet” – idézi az Agerpres hírügynökség Isărescut.

Kifejtette, egy olyan ország, mint Románia, amelynek a bevételei nem érik el a GDP 30 százalékát, csak az adóelkerülés felszámolásával, az adókedvezmények minél nagyobb mértékű csökkentésével, és nem utolsósorban politikai akarattal tudja elérni a fejlesztési céljait.

Hangsúlyozta, hogy a deficit csökkentéséhez kombinálni kell a kiadások lefaragását a bevételek növelésével. Az utóbbi cél teljesítéséhez szerinte elengedhetetlen az adóreform, mert ez növeli a pénzpiacok bizalmát Romániában, és az ország olcsóbban juthat hozzá külföldi hitelekhez – magyarázta Isărescu. Hozzátette, hogy az adóreform politikai akarat kérdése, és választási évben nem lehet végrehajtani.

Stabilan tartani az árakat anélkül, hogy fékeznénk a gazdasági fejlődést

Az újabb mandátumra jelölt szakember ugyanakkor elmondta: köztudott, hogy az árak féken tartása kedvez a makrogazdasági és pénzügyi stabilitásnak és a fenntartható, hosszú távú gazdasági növekedésnek. Ezért

A jegybank másodlagos célja – még ha ezt a törvény nem is írja elő – éppen a pénzügyi stabilitás biztosítása – tette hozzá.

Isărescu elmondta, hogy az árak stabilan tartása nem egyszerű feladat, mert

„Mi megpróbáltuk úgy csökkenteni az inflációt, hogy ne idézzünk elő recessziót, és az utóbbi években legalább részben sikerrel jártunk” – jelentette ki.

Szerinte jelenleg a román gazdaság legnagyobb problémáját a magas – 6 és 8 százalék közötti – költségvetési deficit és a külkereskedelmi mérleg hiánya jelenti. Emlékeztetett arra, hogy a BNR a kormánytól függetlenül alakítja a monetáris politikát, de ez nem jelenti azt, hogy a jegybank szakemberei „elefántcsonttoronyban ülnek”. „Célunk úgy együttműködni a kormánnyal, hogy közben ne veszélyeztessük fő célkitűzésünket” – magyarázta.

Isărescu elmondta azt is, hogy a BNR becslése szerint az elkövetkező egy-másfél évben az infláció 2,5 százalék körül stabilizálódik. Megjegyezte,

„A Román Nemzeti Bank nem ellenzi a jövedelemnövekedést, ez a gazdasági növekedés célja, de ennek korrelálnia kell a termelékenység növekedésével, mert a különbség (...) vagy külkereskedelmi hiányban, vagy magasabb inflációban, vagy mindkettőben jelentkezik” – szögezte le a szakember.